Fogságban már régóta, s szívem legh?bb vágya
Hogy egyszer majd szabadom szálljak mint madárka.
Suhanni csak végig óceánok felett
Látnom kell a tengert s valamennyi kincset.

A látvány elandalít szívem szinte reszket
Csakhogy valahára elhagyom e helyet.
Láthatom az eget, mely most is olyan kék
Habár szemem elé régen vetült már fény.

Visszatérek oda hol szeret? anyám
Szemét is kisírva izgatottan vár rám.
Belépek az ajtón s már ugrik is nyakamba
Ez hát az én otthonom: a szeret? haza.

...

Szíven széttörték nem is 1x, de leszarom mert nem kell h tetszek
Megvagyok én egyedül,nem kell h hozzám fordulj keser?n
Szobám 4 fala enyhíti bánatom ,mert te nem vagy mellettem így megöl a fájdalom
Régi képeket nézvén könny csordul szememb?l, és kihullák darabjai kezemb?l
Most már értem mi volt a lényeg, h szét törd szívem aztán lelépjek
Játszottál velem mint 1 rongy bábúval,majd szét szabdaltál szívednek keser? bújával
Én le léptem nem kérek többet, csak h szemedb?l én el ne t?njek
Szeretném ott látni szemedben bánatát, h nem vagyok veled te is meg bánhatnád
Emlékszem régebben mindig hozzád bújhattam,de most nincs ki enyhítse fájdalmam

...

Volt egy nagy álmom és most már bánom
hogy annyi b?nt követtem el.
Nincs bennem kétség, jön a sötétség,
sóhajom a kaszás viszi el.
Nélküled élni, bármit megérni
tudom jól nem érdemes.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Fáj minden kínom, ezt már nem bírom
búcsúzom hát Szerelem.
Jön a megváltás, nem marad hát más
a bú italát lenyelem.
Gyönyör? lényed, itt hagylak Téged
már semmi sem érdekes.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Emlékszem én még, mily gyönyör?ség
hozzád bújni Kedvesem.
Fogni két kezed, nézni szép szemed
és csókolni Téged csendesen.
Hozzád hajolni, füledbe súgni
gyere Angyal kérlek szeress.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Most az én szívem, meghasad egészen
mert nem vigyáztam Rád.
Elhagytál engem, megérdemeltem
nem érhet Téged vád.
Nélküled most már, nincs többé nyár
örökre sötétség lesz.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Köszönök mindent, a Te szerelmed
mindennél többet ér.
Ez lett a vége, életem regénye
szomorú véget ér.
Szívem nem dobban, nem állok ajtódban
elszakadt a filmtekercs.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Elszáll a sóhaj, s utolsó óhaj
emlékezz rám Kedvesem.
Aztán majd egyszer, ha megöregszel
keresd meg a fekhelyem.
Hozz egy virágot, az elveszett álmot
s legyen enyém az a perc.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.
Sóhajom félek, nem talál Téged
tudom már nem szeretsz.
Ezért már látom, nincs mit csinálnom
boldogság ugye eltemetsz?
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szólt ez a vers.

...

Gondolatban, hozzád szállok,
Megölellek, megcsókollak, megölelek
Tengerkék szemedbe belenézek,
Amiben ott meglátom a lelked.
Lelked láttán, boldogság viharzik át testemen,
Zöld szemem mélyében, tengerkék szemed,
Vad vihart kavar fel.
Vad viharból tornádó támad fel,
Amit ketten Mi alkotunk meg.
Testünk, lelkünk eggyé válik,
Mint egy tornádó, mi magasból a földig ér le.
Lassan elcsendesednek vágyaink,
Mint ahogy a tornádó lassan felszívódik!
Még egyszer belenézek tenger kék szemedbe,
Ami megcsillan az én zöld szememben.
Aztán testünk elválik egymástól,
De a lelkünk ott marad egymásnak!

...

Jó reggelt, jó reggelt
Gyönyör? virágszál
Ma reggel ha nem lennél
Nagyon hiányoznál

Eszembe jutsz folyton
Ahogy fekszel az ágyon
S hagyod hogy a napfény
Mindent átjárjon

Szeretnék most ott lenni
Simogatni, megölelni
Ezt az egyet helyzetünk
Sajnos nem engedi

Ha elolvasod majd kés?bb
Ezen levelemet
Ne feledd egy percre sem
A Fiú nagyon szeret!

...

Szeretném elmondani, de nem lehet,
Mi nyomja oly régóta lelkemet...
Félek a kudarctól, így megtartom,
...szívem sugallatát ezzel elfojtom.

Azt hittem könnyebb lesz elfelejteni...
De lelkem egyszerre kezd sírni, s vérezni.
Számomra Te vagy a legdrágább kincs,
Titkomat megtartom, legalább barátnak tekints.

Szavakkal számomra könnyebb elmondani,
Mint szemt?l szemben szerelmet vallani.
Ha magadra ismersz, hát bocsásd meg kérlek,
Nem tehetek róla, ...de szeretlek téged!

...