AMIT SZÍVEDBE REJTESZ


Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt.

A szerelembe - mondják -
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek -
a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekv?k s míg vérez,
nemz millió fiat.

Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szivedb?l szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szivedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!

...

Voltam gazdag, mikor egy szóra megvolt minden,
Voltam szegény, mikor egy falat kenyér annyi sincsen,
Voltam boldog, mikor felh?tlen volt minden,
Voltam szomorú, mikor semmi vigasz nincsen.

Voltam vadász, mikor átvertem minden lányt,
Voltam áldozat, mikor átvertek mint egy lányt,
Voltam er?s, mikor nem volt ki bánt,
Voltam gyenge, mikor még a szél is bánt.

Voltam sokszor fent és lent,
Voltam sokat fent és még többet lent,
Voltam rossz és még többször jó,
Volt, hogy megkérdeztem: ez kinek jó?

...

Szeretlek, olyan vagy, mind a csillagok az égen, te vagy az életem, szeretlek.

...

Fogságban már régóta, s szívem legh?bb vágya
Hogy egyszer majd szabadom szálljak mint madárka.
Suhanni csak végig óceánok felett
Látnom kell a tengert s valamennyi kincset.

A látvány elandalít szívem szinte reszket
Csakhogy valahára elhagyom e helyet.
Láthatom az eget, mely most is olyan kék
Habár szemem elé régen vetült már fény.

Visszatérek oda hol szeret? anyám
Szemét is kisírva izgatottan vár rám.
Belépek az ajtón s már ugrik is nyakamba
Ez hát az én otthonom: a szeret? haza.

...

Mint Milliónyi!



Mint milliónyi csillag az égen úgy szeretlek én téged,

elmondani félek mert lehet hogy te mást és másként érzel.

...

jó volt régen és fáj hogy vége de szerintem nekünk újra járni kéne

...