Nem is tudom,mit mondhatnék Neked,
Örülök,hogy találkoztunk s beszélgettem Veled.
Milyen régóta vártam már erre a pillanatra,
De Te semmi jelét nem adtad,hogy vártad volna.

Szomorú voltam miattad,mindig reménykedtem,
Egyszer csak megszólítasz és azt mondod-tetszel nekem.
Hónapokat kellett várnom erre a napra,
Végre megtörtént,míg versemre a választ megkaptam.

Ha hagynád,hogy végre megismerjél engem,
Szerintem nagyon jó barátok lehetnénk mi ketten.
Ha van egy igaz,?szinte barátod minden napra,
Elmondhatod,hogy szerencsés vagy,hogy megkaphattad.

Szeretném,ha tudnád,az ?szinteség az erényem,
Bármi történjék is,T?led is ezt remélem.
Csak arra kérnélek,ne túl sokat várakoztass,
Az elveszett id?kért,talán még kárpótolhatsz.

Ha tudnád,hogy mennyire vágyom rá,hogy átöleljél,
Kicsit megsimogassál,kicsit szeressél.
Annyira hiányzik egy kedves szó,kis odaadás,
Szörny? napokat élek meg,szívem nem talál vigasztalást.

Nem értelek,mire vársz még,kérlek szeress belém,
Ha csak kicsit is számítok Neked,nem lesz nehéz.
Van valaki a közeledben,ki vágyakozva gondol Rád,
Mindent megadnék azért,hogy végre rám találj.

...

Anyák napja alkalmából
mit is kívánhatnék többet,
A jó Isten vigyázza
minden lépésedet.
Remélem ezzel a kis versikével
kicsit én is törleszthetek,
Azt a tör?dést és szeretetet
soha nem hálálhatom én meg.
Csak annyit mondhatok,hogy
tisztellek és szeretlek,amíg csak élek.

...

Öszülö hajadba gyöngéden beletúr a szél
de hidd el még ettöl neked is azúrkék az ég.
Már elmúlt az az idö a színpadra kiállva,
nem verselek neked ünneplö ruhába.
Köszönettel tartozom neked
hogy boldogan soká élj,mindent megteszek.
Varázsolok neked örömet,boldogságot
melletted maradok amíg csak kívánod.
Anyák napja van ma az Isten éltessen
szeretlek,számodra az élet sokáig létezzen.

...

A szíved egyre lankad

A szíved egyre lankad
Mind fáradtabbak az éjjelek
Elképzeltek, unalmas csókjaink
Csak az égben lebegnek

Öleljük a vágyat, a semmit
A megtört kívánságok nyomát
Találkozásunk egyre késik
Nem várlak, megyek tovább

Lehetnél örökre az enyém
Az örök csak álmodás
A szívünkre mért büntetés
Egy végtelen nagy számadás

...

Ringass karodban, mint gyermekedet,
hisz azzá válok, ha ölelsz, nyomban!
Elfészkel?döm óvó karodban,
szoríts magadhoz, félts, hogy féltselek!

Úgy kapcsolt össze minket véletlen,
f?höz virágot, ételhez a sót.
Minek bizonygatni nyilvánvalót?
Halálodon túl én sem létezem...

Szeretlek. Ringass, mint hajót a víz,
párát tavaszi szell? tó felett.
Hozzád simulva átdobban a szív,

és felgerjedt, csúcsosult élvezet,
hogy ajkad csókra csupán engem hív,
s szemed tükre elemi szeretet...

...

1256 év

Talán egyszer megérted, mit jelentesz nekem.
Nem az id? számít, hanem az érzelem.
Semmi más, csak TE, s nincs olyan, hogy talán.
Mondhatsz bármit, múlhat nap, nap után
a szív is kevés,mert ez a lélek útja már!
Bármi volt a célod
el már nem érheted
mert ebbe a szíved,s lelked összekeveredett.
S, ha majd átadod magad,akkor leszel szabad!
De akkor már szabadnak lenni kár,
jobb szeretni és örülni már.
Akkor, majd az út végén a lélek megpihen
és megérted miért éltünk, itt lent...

...