Meghaltam, de lélegzem,
fájó emlék, amit érzek.
Meghalok majd felébredek,
örök körforgás az élet.

Szívem lassan üti ritmusát,
alig dobog, alig éltet már.
Szemem lassan lehunyom,
s nem is fáj, talán meghalok?

Ennyi lenne az élet?
Élek, meghalok, s közben,
semmit sem érzek?
Ennyi szenvedés kell,
megannyi kínt megélve?

Tényleg ennyi lenne az élet?
Nem hiszem, de még élek.
Még vagyok, s még létezem,
elmúlni minden nélkül nem lehet.

Nem akarom, hogy ennyi legyen az élet,
érezni akarok, szeretni, nem csak amíg élek.
Halál után mi lesz velem?
Megszabadul a testem?
Kiszáll a testemből a lelkem?

Nem ez nem lehet a vége,
kell, hogy legyen ami éltet.
Kell, hogy legyen még életem,
kell, hogy legyen aki szeret.

Kell, hogy én is szeressek,
kell, hogy beszélhessek vele.
Kell, hogy sírhassak mellette,
nekem kell az élet értelme.

Nem akarom itt hagyni az életem,
hiszen még annyi mindent nem tettem.
Szeretni akarok, amíg a szív dobog,
és a vágy éltet, amíg én vagyok.

...

Nem, nem sétálsz a halál peremén,
felemelt büszke fejjel tovább mész.
Mert szereted önmagad és megy az élet tovább,
hisz az Isten kegyelme vigyázni fog reád.

Szíved tele szeretettel, hisz poéta vagy,
s versekbe öntöd a szív fájdalmadat.
Olyan vagy mint én versben mondom el,
mit érzek,
minden fájdalmamat, szerelmet, gyászt,
az életemet.

Szomorú és kegyetlen az élet, más a világ,
tudjuk és versben meg is írjuk mi poéták.
Isten megáldjon minket és költői lelkünket,
tele van a szívünk és lelkünk érzésekkel.

Mi tudjuk igazán, hogy kell versben leírni,
hisz költői lelkünk van és így születtünk mi.
Én ezt nem tanultam, velem született,
költői lelkem gyermekkorom óta él bennem.

Már kiskoromban verset írtam any?k napjára,
felolvastam neki, és könnyek között csókolta
az orcámat.
Ettől szebbet nem is adhattam volna neki,
büszke volt rám nagyon, hogy tudok így írni.

Költői lelkem csak úgy suhan, mint a madár,
belülről jövő csoda, amit mindenki lát.
Versben mondom el, milyen az életem,
vagy csak úgy elkap egy hirtelen ihlet.

Amit azonnal le kell írnom, hogy kifejtsem
az álmaimat.
Legyen az bármi szerelem, csalódás, ima,
haza szeretet, fohász Istenhez és vágyak.

Büszke vagyok erre, hogy poétának születtem,
verseket írhatok, mely lelkemből ered.
Tiszta szívemmel, s lelkemmel verseket írok,
mennyei csoda, amivel megáldott a sorsom.

...

Távol vagyok tőled, de a szívem ott van nálad,
érzem, hogy szeretlek, vágyom utánad.
Vágyom, hogy mehessek, hogy veled lehessek, halkan súgjam neked szeretlek, szeretlek.

Minden pillanatban csak rád gondolok,
minden éjjel csak veled álmodom.
Ha nem vagy itt mellettem, szívem nagyon fáj, mert Te vagy életemben a ragyogó napsugár.

Mindvégig azt adtad, ami a tied,
nyugalmat, jóságot, örömet és hitet.
Elég lesz neked köszönet helyett,
hogy amíg élek fogom a kezed?

Szívem, szíveddel lágyan összedobban, szeretlek, szeretlek, napról, napra jobban.
Csukd be a szemed és érezz engem,
csókomra, csókod feleljen szerelmem.

Te legyél, aki vár, aki ölel, ha valami fáj,
aki félt, szeret és megért, s biztonságot ád.
Az életem minden perce már tiéd örökké,
veled csak veled legyen meg az öröklét.

Szeretnék veled boldog lenni,
fogni a kezed, és örökké szeretni,
mosolyogni, és vidámnak látni,
a boldogságot melletted megtalálni.

...

Szia jó reggelt édes szerelmem te drága,
nem kell hazavinned a koszos ruhádat.
Majd az asszony kimossa az a dolga,
uramnak kedvezzek nem vagyok balga.

Ez az férfi az életem része, dolgozik serényen,
keményen értem.
Becsülendő az ilyen férfi ki megad mindent nekem,
szeretem is ezt a herceget teljes szívemmel.

Tegnap éjjel megkívántam őt nagyon,
Sanyik?m ébredj angyalom.
Mezítelen testtel hozzá dörgölőztem,
mindjárt felébredt erre a szerelmem.

Volt olyan szenvedélyes éjszaka veled,
az ágyban kettesben szerelmem.
Többször is megteszem, szexi táncot lejtek,
amitől az én drágám mindig begerjed.

? az én hercegem én meg a tündér violája,
szerelmes vagyok belé, napról napra jobban.
Mikor mondja nékem én kis tubarózsám,
repdes a szívem érte minden nappal,
s éjszak?n.

Ezt a férfit soha el nem hagyom,
vele élem le az életem mert úgy akarom.
Életem végéig hű leszek hozzá,
mert ő az a férfi és nagyon vágyom reá.

...

Reggel kedvesem bemászott a takaróm alá,,
és így ébresztett fel jó reggelt én tubarózsám.
Nézek rá kómás fejjel, kedvesemre hajnalban,
aluszékony szemekkel még álmos voltam.

Good moorning életem szerelme,
tessék mondani mi járatban erre?
Jöttem hozzád csókkal szeretgetni,
csak reméltem, hogy fel tudsz rá ébredni.

Ez ma reggel történt nagy meglepetésemre,
örültem a drágám csókos ébresztésének.
Úgy éreztem magam mint Hamupipőke,
kit a herceg az örök álmából csókkal ébresztett fel.

Fel is ébredtem azonnal a hercegem csókjától,
abban a pillanatban, mely igazi volt és forró.
Szívből jövő valódi érzelmekkel teli szerelem,
mely lelkünkböl, s szívünkböl született.

...

Nem kérek mást csak adj még időt!
Az időhöz kérek Uram, erőt!
Add, hogy a fényed úgy hasson át,
hogy a szívem kinyiljon a végtelenen át.

Terítsd be az arcom lágy fényeddel,
szívem itasd át a szereteteddel,
Hogy ragyogni tudjak én is másokra rá,
s a szeretet szálljon belőlem tovább.

Adj még Istenem adj még időt!
Van még itt dolgom,adj hozzá erőt!
Hálás a szívem csak köszönni tudom,
hogy mellettem voltál eddigi utamon.

Nem kérek mást csak fogd a kezem,
ahogyan vezettél egész életemen.
Kitárt karokkal szólítlak én Téged,
magamban érzem szent,szerető lényed.

Adj még Uram, adj még erőt!
Hogy szeretni tudjak,adj még időt!
Nem számít más csak fogd a kezem,
ahogy vezettél eddig át az életemen.

...