Mónika, ahogy telnek-múlnak a kínzó nappalok, érzem, a Remény az, mi T?led taszítva elhagyott. Minden éjszakán, hozzád egyre közelebb vagyok, mert álmomban, csak Veled halhatok.

Mint könny? pihe, egy átfutó szell?re, mint hulló csillag, fényének teljére, úgy vágyom még mindig rád Kedvesem, hisz Te is tudod, Nélküled most üres az életem.

Mikor mereven bámulok ki az ablakon, s könnyeim legördülnek az arcomon, érzem, számomra egy hely marad csupán, hol boldog lehetek még, az életben, talán.

Számomra ez a hely nem lehet kétséges, minden hely az, ahol Te vagy Édes, s ha csupán a Nevedre gondolok, érzem, hogy lelkemben Örök Szerelemre találok.

Abban bízom minden nap végén, Te biztosan vársz rám majd, az út végén. Ez az egy tart most csupán életben, hisz még mindig nem lehetsz mellettem.

A szívem a hely, hol nyugalmat találsz örökre, mert,

Szeretni foglak, Mindörökre.

...

Életem szerelmére ?benne találtam rá s mikor rám nézett szeme csillogott mint ezer csillag az égen! Szemeivel megbabonázott és szívében egy örök boldogságot látok! Mikor rám nézet s meg fogta kezem a szememb?l könny csordult s nem tudtam mást mondani csak ennyit szeretlek, ezt is remeg? hanggal mert szólni sem tudtam az örömt?l melyet ? adott és érzek mai napig bennem! Ha az életemet újra kezdhetném vele kezdeném,hogy kudarc s bánat ne legyen az életembe csak ? akit annyira szeretek! Míg nem voltál nekem az életem romokban hevert de te jöttél és segítettél a pórból várat építeni s ez a vár most egy igazi kincs mely a szívünkhöz n?t s mind a ketten egyaránt ezt akartuk,hogy boldogok legyünk egymás mellett míg élünk! Van egy világ melybe ha be lépünk az csak a miénk mert szeretni csak úgy lehet ha a másikat szereted! Én nagyon boldog vagyok veled s ígérem egy életre itt maradok veled!

...

Az ok a dolgok és érzések melyek most bennem vannak csak egyet jelenthet szerelmes vagyok! És ki az kit ennyire tudok szeretni a válaszomat-e vers rejti! Az akit én megszerettem és az életemnek adott értelmet és a szívemet újra lángba borította mert az érzés mit egyszerre adtál nekem boldogság és szenvedély mely a legszebb érzés a világon és azt amit érzek irántad senki és semmi nem veheti el! A szerelem szigetét raktad a szívembe és azon mi vagyunk kettesben ott élünk mi ketten boldogan míg csak élünk és a kezedet fogom azt a kezet ami oly gyengéden simogat és néha betakar kedvesen ápol ha beteg vagyok és és átkarol mikor szükségem van rá! Ezt az érzést nem tudom egyszerre az érzés a szívemben van és míg élek örökre ott marad! Szeretet uralja most a testem s szívem ezt te adtad nekem és egy életre boldoggá tettél vele, az én ajándékom cserébe a szívem s vele együtt minden ami én vagyok! A kezedre gy?r?t húzok és ez legyen a kett?nk záloga,hogy egymás nélkül élni nem tudunk! SZERETLEK!

...

Te vagy a legszeb és leggyönyör?bb az életemben,
te voltál és te is leszel mindörökre,
mert megszerettelek és megtetszettél nekem.
Te vagy a legkedvesebb, a szívem legmélyébe
csak látsd, hogy szeretlek téged,
így hát légy hites feleségem és mindörökké
SZERETLEK téged, amíg csak élek!

...

Az életben csupán,
Csak boldog akarok lenni!
Sohasem sírni,
Mindig csak nevetni!
Örülök,hogy rád találtam,
Nem is adlak könnyen másnak!
Nekem te az életemet jelented,
Harcolok érted a jöv?ben,és a jelenben!
Nem tudom van-e nagyobb szerelem,
Mint ahogy én szeretlek téged!
De én érzem azt,
Hogy az életemet adnám érted!

...

A múlt éjjelem arról szólt hogy változott az élet,
Megláttalak álmomban és tetszett is az éned.
örültem míg veled voltam hisz megtaláltalak téged,
törölném az életemböl az összes lányt már érted.
De kár hogy csak egy ideig tartott hisz felkellett hogy keljek,
Síró szemmel vigasztaltak hogy még el ne vesszek.
Pedig keresem az igazit akit szeretni is tudnék,
Rózsát csokit vinnék neki és h? szerelmet adnék.
De még nem találom sehol pedig már itt is ott is kutatom,
Én nem olyan gyerek vagyok hogy a lányokat már futtatom.
Pedig csak egy biztos angyalt szeretnék kinek odadhatom lelkem,
És reménykedve imádkozom hogy nem lesz itt a vesztem.
De hol van már az ilyen kit szeretettel várok?
Kivel már nem is olyan szürkék a szomorú álmok.

...