felvetem a z élet cip?jét kitapostam az utam
párszor elcsúsztam párszor elestem
de mindig tovább mentem mert hajtottam ahogy csak tudtam
ha volt egy kis szikrám én t?zet gyújtottam

én a múltnak fordítok hátat de mindig vissza húznak
az éjjeli árnyak
a rossz emlékek maradnak a jók lassan elszánlak

2013 de még mindig bennem vannak a rossz emlékek
és egyre csak gy?lnek
mikor lesz az a nap mikor tóvá t?nek
és boldogság költ?zik az életemben
mit kel ahhoz tennem
a múltat el kell felednem
és tovább lépnem

...

keres mást akit ki használsz
én ?szinte szeretetet adtam
viszonzás helyet csak hazug
szavakat kaptam

két szín? ölelés hamis puszi
most meg láttam az igazi énedet
éld csak a züll?t életed
ha ez jó neked

azt mondat barátok vagyunk
de csak szimplán haverok
az ?szinteség hol marad
nagyot változtál
mint ha nem is te lenél

nem kel ilyen barát nem kel
nem kel a fájdalom
nem kel a hazugság
nem kel a megjátszás

keres egy pali madarat
azt hiszem meg is találtad
vagy ö talált meg téged
de te ugrasz neki
mint egy béka
ez az egész tiszta tréfa

...

Kérlek szépen,csak engem szeress. Imádj,hisz mást nem érdemes. Várlak téged,rád gondolok .Ágyamban mindig, könny csordul.Ne menj el soha,csak azt kívánom.

...

Az id? vonatán érkeztél, s
kértél ajtóm el?tt bebocsáttatást.
Szívem kapuja kitárt lett neked,hogy
örökkön örökké lakója lehess.

Az id? vonatán érkeztél ,
jegyet vissza már nem vettél,velem örök
e szerz?dés.Találkozott két Út ölelésben;
szeretetmágnesként vonzott, gy?r?jében .

...

Örök nyár van a szívembe\',
mert a lakója, te
itt élsz benne.
Néma ima,\'mely az égbe száll,
meghallgatásra ott talál!

Tavaszt rügyez? hajnal,
tenyérbe rejtett mustármagot
ágyazott be kósza szell?k
szárította víztócsák gödreibe.

Vakító nyár hozott arcunkra
rikítón pírt, s karmolta körmeivel
homlokunkba sötét vonalát,
hisz vakvágányra tettük
életünk vonatát!

A nyári zápor kimosta
sorsunk szennyesét.
Szárító kötélen függött,
mígnem elfújta az ?szi szél.

Gyümölcsillat szédít?
erejét?l, mint köd
oszlott szét a mámor-ittas,
alig szunnyadó szenvedés!

...

Igyekszem sokszor
távolba nézni,
világ csodáit
magamba szívni.

Szívembe zárni
a sok jó dolgot,
mit a szemem lát
jó helyen van ott.

Tele a szívem
sok boldogsággal
természet teli
kis csodáival.

Azt tudom sokan
sokszor így érzik
Apró csodákat
?k is átélik.

...