Nem találom helyed
az életmozaikban,
üres folt maradt
emléked nyoma,
amit hagytál bennem,
és hiába forgatom,
nem illik a többi
közé sehova
a kirakó-darab,
és bosszant, hogy
nem értem,
mért kerültünk
egymás útjába
mi ketten,
sorsod sorsomba
fonódott,
s aztán szétfújt
bennünket a szél,
még nézek képedre,
mint gyermek
a csillogó kirakatra,
s rajta hagyom szám
forró leheletét,
aztán játékosan szívet
rajzolok a párás üvegre,
közepébe rúzsos
csókot nyomok,
talán majd értelmet ad
emlékeimnek a holnap
- ma még fehér folt vagy -
így hagytál bennem
nyomot.

...

Van egy fiú,
Kinek szemei t?zként ragyognak.
Kinek illata fogva tart,
Kinek minden apró kis érintése elvarázsol.

Sosem mertem neki megmondani.
Sosem mertem az igazsággal elé állni.
Sosem volt az a pillanat,
Amit szerettem volna.

Volt viszont egy pillanat,
Mely még itt él bennem.
Volt egy érzés,
Mely most már fogva tart.

Lelki szemeim el?tt láttam,
Hogy forrón ölel,
S forrón ajkai
Az ajkaimhoz érnek.

De mi volt ez?
Csak egy látomás,
S én majdnem elhittem,
Hogy ez igaz.

Minden éjjel ugyanezt látom,
Arra gondolok,
Hogy még mindig szeretem.
Mert egy nap álomból lesz valóság.

S ha csak egyszer is összeérne izzó testünk,
Ha csak egyszer is forrón ölelne,
Én lehetnék az,
Ki boldogan alszik el...

...

Szívembe költözött egy édes érzés,
Ezernyi - agyamban - a sok furcsa kérdés.
Rád gondolok reggel, délben és este,
Ezt a vágyat szívem már régen kereste.
Tétován nézek s a választ nem lelem.
Lehet, hogy megérintett egy nagy szerelem?
Ezen t?n?d?m a nap minden szakában,
Kereslek, úgy várlak az éjszakában.

Kicsi szívem adnám szívedért cserébe.
Elfogadnád t?lem szerelmemet érte?
Dobogó szenvedély vágyamnak lángja,
Vigyázz rá kérlek, hisz nincs neki párja.
E két apró szót a sorok el?tt nézzed!
Szívemb?l szól bizony, s szívem dobog érted!

...

Nem is tudom,mit mondhatnék Neked,
Örülök,hogy találkoztunk s beszélgettem Veled.
Milyen régóta vártam már erre a pillanatra,
De Te semmi jelét nem adtad,hogy vártad volna.

Szomorú voltam miattad,mindig reménykedtem,
Egyszer csak megszólítasz és azt mondod-tetszel nekem.
Hónapokat kellett várnom erre a napra,
Végre megtörtént,míg versemre a választ megkaptam.

Ha hagynád,hogy végre megismerjél engem,
Szerintem nagyon jó barátok lehetnénk mi ketten.
Ha van egy igaz,?szinte barátod minden napra,
Elmondhatod,hogy szerencsés vagy,hogy megkaphattad.

Szeretném,ha tudnád,az ?szinteség az erényem,
Bármi történjék is,T?led is ezt remélem.
Csak arra kérnélek,ne túl sokat várakoztass,
Az elveszett id?kért,talán még kárpótolhatsz.

Ha tudnád,hogy mennyire vágyom rá,hogy átöleljél,
Kicsit megsimogassál,kicsit szeressél.
Annyira hiányzik egy kedves szó,kis odaadás,
Szörny? napokat élek meg,szívem nem talál vigasztalást.

Nem értelek,mire vársz még,kérlek szeress belém,
Ha csak kicsit is számítok Neked,nem lesz nehéz.
Van valaki a közeledben,ki vágyakozva gondol Rád,
Mindent megadnék azért,hogy végre rám találj.

...

Lágy dallamot fúj az esti szél,
Az égen ezer csillag ragyog.
Távolabb halk muzsika zengi,
Szívem te érted él,te érted zokog.

Sötétség váltja fel a napfényt,
A Hold is újra ragyog.
Amoda egy hulló csillag jelzi,
Szívem csak a tiéd,csak te érted dobog.

Hangod simogat,mint a lágy esti szél,
Szemed,mint égen ezer csillag ragyog,
Szívem soha nem lesz másé,
Örökre csak a tiéd vagyok.

...

Nem tudhatom sorsom mit hoz nekem,
mily okból kell itt hagyni kedvesem
Csalfa, csapodár vérem miatt állok-e tovább,
vagy nagy kegyesen várva a kénytelen halált.

Bármit is ad a teremt? elfogadom hittel,
de más fiatal fruska nem vonz hidd el.
A halál csak várjon a maga sorára,
Hádésznak nem teszek tallért a markába.

Mert véled van még dolgom itt e földön kedves,
míg lélegzem melletted, szeretetem teljes.
És ha néked már a szerelmem nem kell,
értem az öreg kaszás csak akkor jöhet el.

...