Éjjel felnéztem az égre és láttam a neved kezd?bet?jét a csillagok alakzatában.Kerestem az enyémet mind hiába,a tiéd mellet de sehol nem leltem.Aztán rájöttem,hogy nem csak a Földön de az égben sem lehetünk együtt.

Ami fájó érzéssel töltötte el érzékeny szívem galaxisát.Majd bús tekintettem a Holdra szegeztem,és itt belül mint ha csalódŕs szele égetne.

...

Köd takarja be
Az ?szi tájat,
Fákon a levelek
Már nagyon fáznak.

Elsárgulva várják
Életük végét,
Gyengülve hullnak
Út porába vég kép.

...

Kedvesem, ha szemedbe nézek,
Tüzes pillantásod hevében égek,
Felhevíti a szunnyadó vulkánt,
Mi szívemben lávaként folyik át.

...

Most még így, augusztus derekán
Iskola kapuja még némán áll,
Néha átlép rajta néhány tanár,
Ki évkezdésre már készen áll.

Csönd, mi a falak közt lakozik,
Álmos ajtó életért rimánkodik,
Várja, hogy szélesre tárja karjait,
Éltet? diáksereg átlépje kapuit.

A csöndet a kacagás váltja,
Iskola lesz az élet fája,
Ott tanul majd sok száz diák,
Tudását nagy életbe viszi tovább.

...

Nem tudom, érzed,
hogy mennyire szeretlek én téged,
kevésnek érzem, ha szóban mondom,
inkább sokszor versbe foglalom.

Sokszor érzem, kevésnek véled,
akkor én átölellek téged,
karom megpihen a válladon,
ajkam édes ajkadon.

Szívem feléd kitárom,
lásd meg örömöm és bánatom.
Szavak röpke szárnyon tovaszállnak,
feledés porába belehullnak.

...

Azt kérdezed, mit szeretnék,
mi a vágyam énnékem?
Hisz ismersz, tudnod kell,
hogy a vágyam te vagy nékem.
Sok éve már, hogy a sorsunk
összeforrt, s szívünk fellángolt,
de a vágy, mi velünk volt,
mindörökre összekovácsolt.
Szeretnék mindig a földön járni,
sok mindent meglátni,
boldogságban, békességben
veled együtt megöregedni.
Vénült kezem, kezedbe fonni,
csodás múltunkról ódákat zengni.

...