Egyszer egymásra néztünk, Zita!
Volt kezek egybesimulása.
Kezek ölelkeztek,
Összefeledkeztek…
Lett így vágyak irányítása…

Szívünk dobbant egymás láttára -
Szerelem volt első látásra,
Kezem volt kezedben,
Képzelet egekben…
Nem vágytunk másra, csak egymásra.
*

Szemünk tűzszikrában egyesült.
Nem volt olyan, hogy ez kimerült…
Szerelem dühöngött,
Szív: mégért könyörgött…
Boldogság eluralt… ránk repült.

Lángokban lobogott a lelkünk,
Izzó szenvedélyben szerelmünk…
Örömünkben szálltunk,
Fellegekben jártunk…
Heves vágy uralkodott bennünk.
*

Aztán megint vártam, hogy gyere,
Többet nem láttalak efele.
Szív lassan elcsüggedt,
Kéz lassan elernyedt!
Boldogság és vágyak… elfele!

Immár vége van a kalandnak,
Óhajaim már nem akarnak.
Lángok kialudtak,
Vágyak kifakultak…
Hiába vársz… maradj magadnak.

Vecsés, 2022. augusztus 7. – Pápa, 2023. június 16. -Kustra Ferenc József- íródott romantikus LIMERIK csokorban. A párosokat: szerző-, és poétatársam Nagyné Vida Renáta írta.

...

(senrjú duó)
Időrabló múlt
Szégyentelen és gonosz.
Szépet is beszív…

A múltam, folyton
Belém köt, mint agresszor!
Homokóra áll!
*
(sedoka duó csokor)
Idővesztő múlt,
Csak rossz hatásaival,
Öl a haragjaival.

Idővesztő múlt,
Hibáimmal belém köt,
Bántalmaz minden mögött.
*

(Bokorrímes duó)
A múltad, a saját világod teteje, ott sírsz vagy nevetsz,
Lehet ezt egyszerre, majd a ma mámorában ön -feledsz…
Görcsök, és a kínok kínja, azonos platformon vannak,
Meleg, jégeső, sár, szélvihar, mind csak betakarnak…
*
Saját múltamon,
Sírhatnák csak örökké,
Változhatnak méreggé...

Saját múltamon,
Szórakozás végtelen,
Csak a mosolyom minden.
*

Hallódó sóhajok közt, múlt időben kutatva-keresni,
Merj csak néha megállni, és ottan kicsit pihenni
A ridegen modern divatot nem kell folyton követni,
A régi, bevált, emberi dolgokat felrúgni, elfeledni…
*
Hiba teli múlt,
Mernék csendet kívánni,
Mindennel boldogulni.

Hiba teli múlt,
Divatosan hallgatni,
Ember tudjon szenvedni.
*

(3 soros-zárttükrös)
Addig élvezzük a jelent, amig nem rugaszkodik neki és elszalad,
Mi pár perce még az élt jelen volt, olybá tűnik most épp beleragad…
Addig élvezzük a jelent, amig nem rugaszkodik neki és elszalad.
*
Múltban hagyott múlt,
Örömömet fizettem,
A jelenért jeleztem.

Múltban hagyott múlt,
Csak nyugalmat akartam,
Másba bele fáradtam.
*

(Senrjú csokor)
Múlttal, békében
Kell élni a jelenben.
Beletörődés.

Tétován élek,
Jövőt várva remegek.
Tétován lépek.

Múlt már hasztalan,
Életakol romba dől…
Jövő, milyen lesz!

Vágyam lekötöz,
Múltam még folyvást üldöz!
Múlt már nem előz!
*
Békével élni,
Egészen a jelennel,
Jövő felé menetel.

Békével élni,
Felejteni a múltat,
Maradjon az akarat.
*

(3 soros-zárttükrös)
Múlttól várjuk, amikor velünk elszalad,
Lesz ilyen, ha jobb dolga nem akad…
Múlttól várjuk, amikor velünk elszalad.

Az elvárásom,
Ha már velünk haladna,
Messzire is mozogna.

Az elvárásom,
Jobb dolga is lehetne,
Jó messze is mehetne.

Vecsés, 2019. július 3. – Arad, 2023. június 18. - Kustra Ferenc József – íródott alloiostrofikus versformában. A sedokák: szerző-, és poétatársam Ghica Izabella Iasmina munkája!

...

Hétköznapi pszichológia

(leoninus)
Nem védhet meg már, csak lelki fegyver, más minden, veled harcolni kicsit sem mer…
Csak nyugtával dicsérd a napot, de ne feledd, mennyi jót adott, hol(?) látod azt a napot…
Tudd meg, hogy mit tett az az ember, aki visszahúzódó volt és szólni sem mer…
Aki persze szelet vetett, vihart aratott, de lassan, mert vihar, lelkében nem lakott…
*
(tíz szavasok)
Mikor csak szólni sem mer,
A félelme még visszaüt egyszer.

Istentelen ember akkor is támad,
Ha a másik lelke kiszárad.

Vecsés, 2022. január 8. – Arad, 2023. április 28. - Kustra Ferenc József – A leoninust én írtam, alá a tíz szavas duót, szerző-, és poétatársan Ghica Izabella Iasmina. Íródott: Hillai László azonos c. verse átirataként, a szerző engedélyével.

...

Küszvágó csér a Balatonunk kedves madara,
Enni, ráharap a rákokra és a halakra!
*
A legöregebb
Madár huszonöt éves…
Meggyűrűzött volt.
*
Vándormadár ő, és telepesen fészkel,
Ivarérettséget kétévesen ér el.
*
Költés ideje,
Május-július hóban.
Évente egyszer…
*
A fészket sekély talajmélyedésben készíti el,
Mit a madár, kagylóhéjjal, fűvel, algával bélel.

A fészekalj talán két-három, vajszínű tojásból áll,
De színe lehet, zöldes, sötéten pettyezett... ideál.
Tojásokon, mind a két szülő kotlik,
Összesen, huszonegy-huszonkét napig.

Fiatal madarak is kívánkoznak a légtérbe ki,
Nagyjából huszonkét-huszonnyolc nap után repülnek ki.

Vecsés, 2016. március 4. – Kustra Ferenc József - versben és senrjú -ban…

...

Mesélték: a nőgyógyász Jancsi,
Altatott nőkkel, oly’ kancsi!
Földugja a tükröt
Nézeget, mint lökött.
Ej, már ne huncutkodj, Te Jancsi!

Rég nyugdíjas! Megismerkedtünk.
Vérmes remények, mi lesz köztünk.
A rendelőben majd
Leszek én kakas… fajd.
Egyeztetni kell… mi közösünk.

Vezettem, szép Balaton fele,
A kölcsönautó, szekere.
Egyszer csak rángatott,
Hiba ólálkodott.
Elfogyott benzinje… nofene.

Vecsés, 2018. augusztus 29. – Kustra Ferenc József– LIMERIK csokor

...

Ne hidd,hogy minden,
Pillanat oly közel,
Ne hidd,hogy az ölelés,
Nem fájhat majd egyszer.
Annyi szép pillanat,
Távolinak t?nhet,
A ragyogó csillag,
Megérinthetetlen.

...