Néha nem értem az életet,
Miért hiteget, aztán elvetet,
Miért hagyja, hogy találkozzunk,
Aztán miért engedi, hogy eltávolodjunk.
Elegem van abból, hogy mindig tovább kell lépnem.
Mostantól, jöhet, bárki nem érdekel engem,
Nem fogom tovább a jó kislányt játszani.
Innent?l csak az életet fogom kihasználni.
Egyszer talán te is rájössz, mit veszítettél,
De lehet?séged megvolt arra, hogy viszont szeressél.

...

Te kellesz nekem
Én az életemet
Odaadnám érted
Hogy az enyém légy.

Ha az enyém lettél
Én megadok teneked
Mindent és nem kérek
Cserébe, csak hogy szeres.

Te vagy a kincs a világon
Az én számomra és ha
Mást más mást mond az hazudik
Megteszek hogy elhidd.
annyira szeretlek hogy
azt szeretném t?led,
hogy legyél az enyém
úgy mint a feleségem.

Ha nem szeretnéd
én várok a válaszodra
mert te vagy az igazi
a számomra és remélem

te is igy érzel én felém
te t?led szeretnék
szeretetet és az ölelésedet
és 1-2 gyönyör? szép
gyerekeket amilyen te vagy
De jó, hogy vagy nekem tudok kit szeretni
És tudok kire gondolni nap, mint nap
Mindent megadsz, ami kell az életbe
És jól érzem magam veled.

Nem félek temiattad, mert vagy nekem
Betöltöd az ?rt a szívem Ben és az elég
De van dolog, amiért van életkedvem
És van mit csinálni az élet Ben.

...

Fagyos tél hóvihart zúdít rám,
De csak rám?
Meleg nyár es?t hoz rám,
De csak rám.
Eszem súgja mennyek tovább,
Hisz ezután csak bánat várna rám.
Szívem ordít, ne ronts el mindent,
Maradj még?
?Ne építs várat, ha hagyod led?lni?
Szeretni valakit?
Valakit, ki nem ismer?
Szeretni valakit úgy,
Kit még senkit sem?
Szívem szerint van esély,
Csak ki kell várni..
De nem tudom,
Hogy megéri-e,
Hogy van-e még esély.

...

Magányosan sétálgattam,
Nézel?dtem, bámészkodtam.
Hideg volt, s a szél is fújt,
De bennem valami lángra gyúlt.

Melegség öntötte testemet,
A lány szebb volt, mint a képzelet.
Eldöntöttem megszerzem ?t,
Megszerzem azt a gyönyör? n?t.

Összeszedtem magamat,
Érzem eljött az a pillanat,
Hogy leszólítsam, s elmondjam:
Szebb vagy mint a pirkadat.

Minden porcikám remegett,
Mert szebb volt mint a képzelet.
Els? kérdésemre felelet:
Vártam már rád eleget!

Nem sokkal kés?bb,
Hajnalodni kezdett,
S valami zaj törte meg,
Eme békés csendet.

Ráeszméltem, csak álmodtam,
De én hiszek még az álmokban.
Tudom, egyszer rád találok,
S már tudom, akkor mit csinálok.

Megfogom a két kis kezed,
Átölellek, s te engeded.
Nem lesznek már magányos nappalok,
Sem hideg fázós hajnalok.

Tudom vannak még angyalok,
Kiknek, nem fontos a t?sarok.
Nekik az álmaik nagyon nagyok,
S veled én is közéjük tartozhatok.

...

Elfordultál

Szemét dolgot mondtál, még rosszabbat tettél,
És tudom éveken át rajtam csak nevettél.
Nem érdekelt álmom, nem érdekelt vágyam.
Hideg volt a szíved, mint nekem most az ágyam.
Nem láttál szépnek, nem láttál jónak,
Bár inkább mentem volna, neki a folyónak.
Mit tehettem volna? elfordultál t?lem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, er?tlen!

Megsirattál hányszor? csak folyt a könnyem
És nem értettem: elhagytál? ilyen könnyen?
Álmom összetörted, lelkem megtapostad.
Csak én lehetek hibás, te kezeid mostad.
Tönkre tettél mindent, mindent elrontottál.
Mosolyogtál ugyan, de nekem csak hazudtál.
Mit tehettem volna? elfordultál t?lem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, er?tlen!

Nincs több vágyam, nem maradt már álmom
Nem érdekel az sem, ha egyedül kell hálnom.
Mindenemet adtam, de neked nem volt elég.
Csak húztad a szádat, ha szívem tártam feléd.
Neked olyan kellett, amilyen én nem lehetek.
És mit kaptam havonta? kussolok vagy mehetek!
Mit tehettem volna? elfordultál t?lem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, er?tlen!

Azt gondolom, most már nincs értelme élnem
Minek álmodjak, ha nincs mit remélnem.
Sokat szenvedtem, mára semmim nincsen.
Elhagyott a remény, mert te voltál a kincsem!
Fekszem, kelek, pár évet még vegetálok.
De ha eljön a nap a temet?ig meg sem állok!
Mit tehettem volna? elfordultál t?lem,
Ott hagytál a bajban, egyedül, er?tlen!

Tudom, hogy megbántad és talán el is hiszem
Mégsem tudok túllépni egy csomó mindenen.
Fáj minden seb, mit rajtam ejtettél
A sok hazugság, amivel etettél
Nem tudok változni, nem tudok más lenni,
Nem tudlak feledni vagy kevésbé szeretni!
De mit tehetek most már? hisz elfordultál t?lem,
Magányos maradtam, gyenge és er?tlen!

...

Áldás: az érzés;

Fájdalma, vágya; vérzés.

Szeretetre oly szomjas kérés,

Forrása - kútja olthatja csak...

Nélküle - más, jaj !- kioltja!

Örök t?z, örökké ?z,

Csak egyért küzd:

Örökkön örökké!

Vagy megsemmisülsz, csaknem

Pokolba menekülsz, vagy

F?nixes lángja lesz...

Min?ségi "más-ad" melegágya;

Mindörökké!

Jöjj Szerelem!

...