A mosoly az arcomon,
Már rég megfagyott
A boldogság számlája
Nekem, túl drága volt.

Hisz van bolond ember,
Ki megbízik másban,
Ki azt hiszi, jól van így,
De szívében más van.

Néhány meg elhiszi,
Hogy elmúlik egyszer,
Majd kés?bb rájön,
Ett?l lesz ember.

De mért kell hogy él?,
Ezt így élje át?
Mért kell, hogy érezze,
Haldoklók fájdalmát?

Mert ha túl éli egyszer megtanulja,
Ki bolond, könnyen magára hozza.
A kegyetlen szerelem meg nem öli,
De már tudja, a b?ntudat végig, a sírig kínozza.

...

Csendes, h?vös hajnal.
A nap is még megpihen,
mégis friss fény nyargal
egy sebb?l gyógyult szíven.

Egy van csak mi bántja,
lelkem tanácstalan,
hisz szerelemnek búzaszála
gyakran kalásztalan.

Vessek hát-e mégis búzát,
ha az árpa magot hoz?
Imádjam-e Fortunát,
bár így h?tlen magamhoz?

Égessek el magvakat,
mit elmém megterem?
Hintsek inkább álmokat
nemes szívemen?

Már hiába rágódsz
bolond ember hidd el,
szíved rejtekében
már zsenge hajtás zöldell.

S hogy érik-e majd nyárra?
Tudja Aphrodité...
Tán balga lelked vágya,
de földed, szíved már az övé.

...

Két gesztenye elbujdosott
Barna lomb mögé,
Bújócskáznak nevetnek ott
Rejtekem felé.

Földön ülve mezítelen
két szép kis bogár,
mind a kett? engem figyel,
kerget?zne már.

Libben-lobban könny? fátyol,
zúg a vízesés
T?zzel, vérrel elvarázsol,
Valós és mesés.

Földre ránt az égi álom
Mellé húz a vágy,
B?re illat, elsimítom,
lángol, hangja lágy.

sóhajt, mikor szíve dobban,
s egy a két világ,
teste mámor, lelke roppan,
körme belém vág!

Fájdalom, most kéjes ária
másodperces ár-apálya,
reszket, robban ? s a párja,
S zúg a bársony éj.

...

Te vagy szívem legmélyebb pontja
Te vagy a gondolatom magja
Te vagy kinek köszönhetem az életem
Mert te vagy kiért élnem kell
Jöjj hozzám, jöjj velem
Te vagy a szerelmem
Hozzád, hozzád megyek ha tudok
Hisz boldog leszek, ha veled vagyok
Az életem nem tudom mással elképzelni
Nem akarlak téged elveszíteni
Hidd el te vagy az életem
Mert örökre téged szeretlek
Nekem nem kell más, csak ez a vallomás
Hogy örökre szeressük egymást!

...

A szerelem elszomorít
Hogyha az élet t?led elszakít
Szeretni csak téged lehet
Mert te vagy a világon a legszebb
Az életem érted feláldozom
Remélem örökké veled maradok
Nem tudok nélküled élni
Mert ha elmész, szívem elkezd félni
És összeroskadok egymagamba
Hogyha örökre elhagysz
De tudom hogy szeretsz te engem
Mert ha ott vagyok gyorsan ver a szíved
Szeretlek, és nem kérek mást csak szeress
És örökkön örökké legyél velem!

...

A szerelem az éhség
A szerelem a féltés
A szerelem a minden
A szerelem te vagy nékem
Kék szemednél szebb nincsen
Gyönyör? hajad lebben a szélben
A mosolyod megdobbantja szívemet
Te vagy az egyetlen életem
Nélküled én nem létezem
Mert te vagy a szerelmem
Te vagy számomra az élet
Te vagy kiért meghalnék tényleg

...