Hagyd hogy szeresselek mert olyan jó szeretni
hagyd hogy szeresselek met nem tudlak feledni.
Nem akarom feledni a szemeid a szádat
ne engedd hogy éljek a boldogtalanságnak.
Érezni akarom az édes csókod ízét és zamatát
boldoggá tennélek ahogy csak akarnád.
Gondolatban elképzelem minden éjjel álmodsz velem.
Éjjelente vágyaim az álomba kergetnek,
érezned tudnod kell mennyire szeretlek.
Hagyd hogy keresselek
hagyd hogy szeresselek
engesd hogy éljek veled.
Boldog vagyok és te is az lehetsz
a szerelmünkért mindent megtehetsz.
A boldogságtól nincs szeb dolog,
ha hiszed a szerelmem akkor tudod.
Ennyi talán minden amit papírra vethetek,
hogy boldogok legyünk azért
mindent megteszek.

...

Mikor felh?k jönnek az égen,
Mikor a természet er?i elszabadulnak,
Mikor már nincs új életre lehet?ség,
Én még akkor is csak Rád gondolok!

Lehet mondani bármit,
Lehet bárhogyan nézni,
Lehet bármit tenni,
Én nem teszek mást, csak Téged szeretlek!

Nem csak látomások vannak,
Nem csak szavak vannak,
Melyek úgyis elmúlnak,
Nekem itt vagy Te!

Itt vagy nekem,
ÉS ez örök legyen!
Bár Tied sosem lehetek,
Szerelmem irántad végtelen!

S ha már mindenki ellened fordul,
Én ott leszek Neked!
Ha kell, védelmezlek, óvlak,
Vagy csak egyszer?en megszorítalak!

Rám mindig számíthatsz!
Mert én érted mindent megteszek!
Ha kell, a lehetetlent is,
Ez csak a Te kívánságod!

...

Az els? szerelmem
plátóinak mondható,
Az akkor elcsattant els? csók,
Lelkemnek oly nyomasztó!

Kalandjaim bennem
érzelmek viharait kavarták;
"Valentinok" voltak ?k is :
az "Élet elégiám".

Hivatásom kezdetén
elsöpr? szerelemben égtem én!
Lelkünk szeretkezett , töltetett;
így az égben kötettett!

Istenhez h?n imádkoztam,
Mikor páromra rátaláltam;
Kitartott a szerelmem,
s egybe tartja szívemet..

Ráadása lesz-e Vénusz dalának,
ki igazán hitelt ad szavának?
Kinek tüzes nyila lesz a keresztem,
s úgy szeret, kezét el ne eresszem!

...

Hullámok ostromolta parti sziklafalak ezrei omlanak le szerte
Álmaimat óvatlanul haragos valóság mélyre süllyeszteni merte
Némely helyeken örök tél uralkodik, a zord id?t nem éli semmi túl
A nyár után vágyódnak az él?k, közben könnyek áradata földre hull

A szél már nincs köztünk már csak ott fúj, ahol becsülik még létét
Reggelente látom meghalni a jöv?m, mely jelenti létezésem végét
Nem kapok leveg?t hiába e lélegzem,de a remény megírta hozzám levelét
Benne ,boldogságban lehetek veled, csupán annyit kér adjam neki életem felét

Én akár az egészet is neki adnám, csak már láthassak t?led egy mosolyt
Ugyanis már nem bírom tovább nélküled, hiányod igazán csak most fojt
Szeretni akarlak addig míg élek,szabadítóm vagy kire várok régóta
Rád gondolok szüntelen, ott vagy elmémben akár egy édesen szép nóta

...

Parázs,mi szívemben van,
s félek,lángra lobban.
Varázs,mi aztán van,
s tán azt kívánom jobban.

De félelmem rabja az adu,
hisz t?z,parázs,hamu.
S mi van,parázsból induló,
bár jó,nagy láng várható.

A célunk sokszor változó.
Most nem együtt mozgó,
s ha válnak rosszkor átkozó.
De míg élünk,eggyütt találkozó.

Így maradjon inkább szikrázó parázs,
mint lángok tépte,ingázó Varázs
s ami még biztos várható,
az homályos,nem látható.

...

Hullámok ostromolta parti sziklafalak ezrei omlanak le szerte
Álmaimat óvatlanul haragos valóság mélyre süllyeszteni merte
Köd és füst uralja a vidéket nincs tanúja annak mi régen él? volt
Nem érzem a Nap melegét, emlékeim között csupán halvány folt

Zivatarok által vér árad a földre, mindent tet?t?l talpig vörösre fest
Bárhova nézek mindenhol csak reménytelenséggel megfojtott test
A szél már nincs köztünk már csak ott fúj, ahol becsülik még létét
Reggelente látom meghalni a jöv?m, mely jelenti létezésem végét

Némely helyeken örök tél uralkodik, a zord id?t nem éli semmi túl
A nyár után vágyódnak az él?k, közben könnyek áradata földre hull
Soha többé nem lesz semmi a régi, a remény megírta hozzám levelét
Benne az áll veled lehetek, csupán annyit kér adjam neki életem felét

Én akár az egészet is neki adnám, csak már láthassak t?led egy mosolyt
Ugyanis már nem bírom tovább nélküled, hiányod igazán csak most fojt
Nem kapok leveg?t hiába lélegzem, szabadítóm vagy kire várok régóta
Rád gondolok szüntelen, ott vagy elmémben akár egy édesen szép nóta

...