8 óra pihenés, 8 óra szórakozás…

Biz’ nyolc az óra,
Többfelé szétszórva,
És nem csak virradóra!
Bizony, csak nyolc az, az óra...
Mondják, a munka csak nyolc óra,
És tán' a pihenés is nyolc óra?
Én három műszakba járok melóba!
Vad szórakozás sem lehet, csak nyolc óra?
Hajnalban megyünk haza, nem majd virradóra?
Ha délutános vagyok, szökjek, mint a katona?
Álmodozok, milyen lehet a háromszor nyolc óra...
Be vagyok csapva, melósnak nem jár háromszor nyolc óra...

Vecsés, 2018. augusztus 4. – Kustra Ferenc - A lépcsőzetes versformát én alkottam meg. 12 sorból kell állnia. Az első sor 5 szótagos, majd minden sor egy szótaggal több. Minden 3. sor végén kötelező egy mondatlezáró írásjel! Rímképlet: A

...

A tanka csokrot eredeti Bashó féle stílusban írta meg a szerzőpáros.

A múlt, fizika!
Létezik! Nincs kísérlet!
Jövő, még semmi.
Ne tekints vissza soha,
A múltad oly mostoha!
*
Jelen rabja vagy,
De a múltad irányít.
Ez nem vereség.
Minek süllyedsz mocsokba?
Fetreng tested a porba.
*
Múlt tudta nélkül,
Jelen-jövő, hogy épül?
Megfoghatatlan.
Csak kapaszkodsz a rosszba,
Elengedni jobb volna!
*
Tárd múlt kapuját,
Ismeretek tárháza.
Szép jelen-jövő.
Belső hangod jót szólna,
Neked derűt okozna!
*
Fényes volt a múlt,
Hajdan volt dicsőség is.
Jót, előásni.
Számodra reményt hozna,
A jókedv Beléd szállna!
*
Minden ember a
Saját útján… megy múltba…
Csoszogó léptek.
Lényed szeretetre vágyna,
Nagy szíved ficánkolna.

Vecsés- Budapest, 2016. június 24. – Kustra Ferenc - A haikukat én írtam, alájuk a tanka verset, szerző-, és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „A múlt árnyéka”

...

Hétköznapi pszichológia: De akkor ki a normális?

Fölöttébb sajnálom a tumultuózust benne fejembe.
Egymást akarják kiszorítani a sok torlódott renyhe,
Meg a ritkás gondolatok precízen egységes rendszere.

(Senrjon)
Jó lenne tudni jövőt,
Ismerni az összetevőket.
Okosabb lennék…

(3 soros-zártükrös)
Felkiáltójelek nagy halmaza foglalja a sarkokat,
Középen hagyom élvezve táncolni a három pontokat!
Felkiáltójelek nagy halmaza foglalja a sarkokat,

(Senrjon)
Ötlet-hegyek halmaza,
A létünk tovább haladása.
Butaság tarol.

(3 soros-zártükrös)
A hülyeség, csak úgy dühöng a tumultuózusban,
Lélek… mindent összevetve tán' legjobb a magányban…
A hülyeség, csak úgy dühöng a tumultuózusban,

(Anaforás, belső rímes, bokorrímes)
Ember, biz' embernek a farkasa,
Ember, a boroshordó csaposa,
Ember, a létének a mumusa,
Ember, félelme generálója!

Rájöttem, az akaratosság nem a legcélszerűbb jellemvonás,
Aki akaratos, abban föltehetően nincs más jellemvonás.
Benne a fölhalmozódás, bizony lehet, mind, káros jellemvonás…

(3 soros-zárttükrös)
Vas húrok tarják össze a tumultuózus sorokat,
Már büdösödnek, de a vers kiengedi a szagokat…
Vas húrok tarják össze a tumultuózus sorokat.

(Anaforás, belső rímes)
A semmi lehet a végtelen akaratgyengeség jele,
A semmi, amikor már az életet megette a fene.
A semmi, amikor a gondolat már nem kiviláglik,
A semmi, amikor a gondolat lassan, de szétmállik.

(3 soros-zártükrös)
Neki is kellene veselkedni a vad semminek,
Tudom a receptet, át kéne adnom mindenkinek!
Neki is kellene veselkedni a vad semminek,

(Senrjú)
Lét, éh-óhaján
Boldogságot játszani.
Kotta, miért nincs?

(Anaforás)
Semmiből vajon lehet-e nagyot építkezni?
Semmiből tán’ még gátat sem lehet építeni?
Semmiben fellelhető-e a tumultuózus?
Semmiben, vad gondolatokban van-e sok suskus?
Semmiben írva van, hogy kis az okos és ki nem?
Semmiben ki, aki segíthet? Mily’ az életem?

Vecsés, 2020. szeptember 2. – Kustra Ferenc József

...

(10 szavas)
A múltunk olyan nekünk a megszületésben,
Mint alap… a házépítésben.

(3 soros-zárttükrős)
Az alapról is azt tudjuk, hogy van,
Nem látjuk, elbujt a föld-árokban…
Az alapról is azt tudjuk, hogy van.

Vajh’ alapot ház alól ki lehet bontani?
Vajh’ múltat életünkről le lehet csonkolni?
Vajh’ ha nem lenne múlt, meg lehetne foganni?

(10 szavas)
A múltunk olyan nekünk a létünkben,
Mint házlét a malterben…

(3 soros-zárttükrős)
A malterról is, csak annyit tudunk, hogy van,
Nem látni ám, mert elbujt a téglasorban…
A malterról is, csak annyit tudunk, hogy van.

(Anaforás, belső rímes)
Vajon… a maltert onnan ki lehet szedni?
Vajon… ha megtennénk, összedőlne a ház?
Vajon… a múltat semmisé lehet tenni?
Vajon… ha lehetne, megszűnne életmáz?

Tagadni lehet a múltat nyilvánosan, mindenki szíve-joga,
De a lelkéből kitépni nem lehet, mert ledől az életháza!

A múltat úgy ítéld, hogy még lélekben is nagyon temethetetlen,
Többet nem gondolni rá jó-nagy marhaság, mert ez így lehetetlen.
Mégis nagyon sokan „tagadják”, pedig ez kivitelezhetetlen.

Vecsés, 2018. november 8. – Kustra Ferenc – íródott; Alloiostrofikus versformában

...

Finoman sárga a fény, ha megindul a napfelkelte,
Gyúló fénye átfesti a természetet nagy remekre?
Fárad éjnek sötét színe, mint levetett pelerinje?

Reggel van, felébredtem, kávéztam, túl vagyok az őrült álmokon,
Elmúlt, már nincsen, mi éji rettenetes örvénybe visszahúzzon
Kimegyek, és az udvarban nincs, de el ücsörgők egy ködzsámolyon.

(3 soros-zárttükrös)
Álom gyötörte lelkem vészterhes, nem is tudja, mi legyen, így hajnaltájt,
Az éjjeli emlékeket tartsa melegen? Még azokat is, ami fájt?
Álom gyötörte lelkem vészterhes nem is tudja, mi legyen, így hajnaltájt.

(Septolet)
Hajnal burokban
Éled, azonban
Felébred életburokban.

Egyenes út
Mára kihalt!
Peng a csend,
Esend?

(HIAQ)
Hajnalban nyomorog
Lelkem: éjjel volt gyötrelem.
Szép nap sárga hajnal!

(Anaforás, belső visszatérő rímes, önrímes)
Az új, sárga fényben, erdős sötétben bolyongok,
Az új, sárga fényben, magányomban csak bolyongok.
Az új, sárga fényben, vaksötétemben bolyongok,
Az új, sárga fényben, még emlékekben bolyongok!

(Senrjú)
Gyönyörködök én
Mai szépséges napban.
Nap-sárgult világ.

(Anaforás, belső visszatérő rímes, önrímes)
Finoman sárga a fény, sem felhő, de, még köd nincsen,
Finoman sárga a fény, köd- takarta felhő nincsen.
Finoman sárga a fény, sajnos, boldogság se... nincsen!

Vecsés, 2016. július 1. ? Kustra Ferenc József ? Alloiostrofikus versformában íródott.

...

HIAQ csokorban írta meg a szerzőpáros…

Ködös, fakó álom.
Nyálkás ködben, nincs meg utam.
Már nem kell. Ébredtem!
Lábaim visznek előre,
Nem jutok egyről kettőre.
*
Béke! Jöttem, sírtam.
Volt vágyam, adtam örömet…
Lét, semmit nem díjaz…
Szükségem lenne erőre,
Sorsomat tudnám előre.
*
Lépj ki, ketrecedből.
Nem megy? Legalább nyúljál ki!
Érthetetlent, vesd el!
Akadályt venném elsőre,
Nem sírnék kíntól vergődve.
*
Jártam a sírkertben
Loptam avart ő, kísérőm…
Most, majd, kiszárítom.
Nincs szükségem szemfedőre,
Saját testem-lelkem őre.
*
Múlttól elfordultam.
Szemem, végtelen fürkészi…
Ez a jövő útja?
Szert teszek egy segítőre,
Aki engem nem tesz tönkre.
*
Ég, lassan gomolyog,
Beleér, sötétszürkébe.
Éj, sötéten köszönt.
Árván vagyok egyelőre,
Nem lelek két óvó kézre.

Vecsés, 2016. július 5. . Kustra Ferenc József - A HIAQ - kat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Járatlan utakon”.

...