Mi is az a szerelem?
Ezt kérdezem, s felelem:
Nem más mint egy érzelem,
Amiben kell legyen sok türelem.

Két fél között alakul ki
Szavakban nem lehet kifejezni.
Ezt egyszer meg kell élni,
S ha megvan, meg kell óvni

Fontos benne a tisztelet
Mert akkor a másik is szeret.
Félrelépni nem lehet,
Mert elszáll, s több nem lehet!

Kell bele kis képzelet
Egy csipetnyi szeretet még mehet.
Kész is van a szerelem
De én még csak keresem.

Tudom egy kis türelem
Talán némi küzdelem
Keresem és keresem
Talán egyszer meglelem.

...

Valami éget, valami fáj.
Valakit a szívem még most is visszavár.
Ezer óra, és sok ezer perc,
Homályos emlékek,
S régi fényképek,
Ennyi maradt nekem bel?led meg.
Egyetlen pillanat, mi szívemben megmaradt,
S sok sebet ejtett egyetlen gondolat,
Azt hittem meg marad,
De elszállt egy perc alatt.
Annyira szép volt, azt hittem álom,
S ma már nem tudom, mire is vágyom.
Álmatlan éjszakák száza még el?ttem,
Rám tört egy érzés, mit még sohasem éreztem.
Szédelgek tudatlan, remélem álmodtam,
S ha felkelek egy szép reggel,
S kinyitom szememet,
Te ott fekszel mellettem, fogod a két kezem,
S átölelsz gyengéden,
Ahogy még senki sem?

...

Volt egy nagy álmom és most már bánom
hogy annyi b?nt követtem el.
Nincs bennem kétség, jön a sötétség,
sóhajom a kaszás viszi el.
Nélküled élni, bármit megérni
tudom jól nem érdemes.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Fáj minden kínom, ezt már nem bírom
búcsúzom hát Szerelem.
Jön a megváltás, nem marad hát más
a bú italát lenyelem.
Gyönyör? lényed, itt hagylak Téged
már semmi sem érdekes.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Emlékszem én még, mily gyönyör?ség
hozzád bújni Kedvesem.
Fogni két kezed, nézni szép szemed
és csókolni Téged csendesen.
Hozzád hajolni, füledbe súgni
gyere Angyal kérlek szeress.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Most az én szívem, meghasad egészen
mert nem vigyáztam Rád.
Elhagytál engem, megérdemeltem
nem érhet Téged vád.
Nélküled most már, nincs többé nyár
örökre sötétség lesz.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Köszönök mindent, a Te szerelmed
mindennél többet ér.
Ez lett a vége, életem regénye
szomorú véget ér.
Szívem nem dobban, nem állok ajtódban
elszakadt a filmtekercs.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Elszáll a sóhaj, s utolsó óhaj
emlékezz rám Kedvesem.
Aztán majd egyszer, ha megöregszel
keresd meg a fekhelyem.
Hozz egy virágot, az elveszett álmot
s legyen enyém az a perc.
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.

Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szól ez a vers.
Sóhajom félek, nem talál Téged
tudom már nem szeretsz.
Ezért már látom, nincs mit csinálnom
boldogság ugye eltemetsz?
Te vagy az Élet, szeretlek Téged
err?l szólt ez a vers.

...

Hónapok elteltek, hogy azt mondtad nekem,vége!
Elteltek hónapok, hogy nem láttalak Téged!
Azt hittem az id?, gyógyír lesz sebzett szívemnek,
De a sebek csak nem gyógyulnak,még mindig véreznek!
Egyetlen gyógyír, mi szívemet gyógyítja,
Egy-egy levél amit kaphatok még t?led!
Tudom ennél többet nem várhatok t?led,
Mert tudom szíved másnak adtad, Én nem férhetek bele!

A levél mit kapok t?led, kicsit jobbá teszi létemet.
Szívemnek ez gyógyír ezt köszönöm Neked,
Igaz, sokáig nem tart a gyógyír, szívem újra csak vérzik!
Reményem, ami volt hónapokkal ezel?tt,
Hogy még talán enyém lehetsz, úgy mint azel?tt!
De ez a remény elszállt, már nem is remélhetek,
Hogy egyszer megint úgy mint rég egy kicsit az enyém lehess.

...

Gyere hozzám várok rád!
Testem lelkem Téged vár!
Bú és bánat nálam elszáll.
Ha itt vagy velem édesem.
Kellesz nekem vár a testem.
T?zben ég, és vár Tégedet.
Ne tétovázz gyere gyorsan.
Ha itt leszel velem,
A mennyekbe reptethetsz.
Ott ketten eggyé válunk,
Ami a gyönyör netovábbja!

...

Eláll az es?, zárul az ég,
Nem marad semmi, csak egy lék.
A léken át még ragyog a fény:
A szemed a lék, s arcod az Ég.

Nem ázom már, megszáradok,
De a víz az égb?l: a legjobb dolog
Ha nincs több es?: nincs több élet
Míg élek, ?rzöm majd emléked.

Nem hat meg a vers, elszáll mind
Kett?nk között rozoga a híd.
Rozoga, de le nem esik:
Tarja még a remény s hit.

De ha kell átúszom hozzád:
Újra és újra,
Hogy virágot ragasszak
Vastag ajtódra.

Minden virág mit ajtód hordoz,
Árulkodik, szívet foltoz.
Elárulja hogy szeretlek,
Arra kéri mindenedet:
Lágyítsd meg most a szívedet.

Es? után nagy a csend,
A suhogás is veled ment
Halkan súgom szép nevedet:
És azt az egy szót hogy "szeretlek".

...