Életről, látomás… versben, HIAQ –ban, apevában és 10 szavasban.

Fény nincs már létemben,
Elvesztem lét tévútjain.
Szenvedés életem.
*
Gyertyaláng, mint az élet, fénye iránytű,
Szerintem meg mocskos az élet, egy tetű.
Elképzelni sem tudom, milyen ki, boldog…
Az én lelkem gúzsba van kötve, csak óg-móg.
*
Bús,
Komor
Életem,
Boldogságom
Koporsója lett.
*
Mint másnak is, vannak kis és nagy vágyaim,
Teszek értük, vagdalkoznak kardlapjaim.
Mindez kevés, csak a levegőt suhintom,
Üres az életem, nekem nincs megváltóm.
*
Vágyaim nem apadnak,
Élni szeretnék... hiába! Életemben már, mindent learattak...

Vecsés, 1999. szeptember 18. – Szabadka, 2017. október 7. – Kustra Ferenc József – a verset én írtam, a HIAQ –t, az apevát, a tízszavast, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit.
A vegyes címe: „Céltalan élet”.

...

Hétköznapi pszichológia… + tízszavasban és apevában.

Munkahelyemen, feladataim becsületesen elláttam,
Alattvalóimtól feltétlenül elvártam.
Elveimért harcoltam elszántan
*

Munkában, soha nem ismertem viccet, tréfát,
Ha csak combja volt, akkor sem ettem békát!
Nálam, mese nem volt, feltörtem a csonthéját,
És
Bár nem kedvelem, de megvédem a békát.

Munka, ember alapja, ez adja portréját.
*

Szél
Törte
Faágat,
Befáslizom.
Hoz még virágot.

Vecsés, 2017. szeptember 2. – Szabadka, 2017. szeptember 23. – Kustra Ferenc József– a verset én írtam, fölé a 10 szavast, alá az apevát, szerző-, és poéta társam Jurisin Szőke Margit.

...

Meditált a szerzőpáros, versben és HIAQ –ban.

Csend, nyári meleg szél.
Magányos vízlelő a kút,
Társaságra vágyott.
*

A kút káváján ültem és beleesett egyik szavam!
Utána ordítottam, jöjjön ki de, nem volt hatalmam.
Viszont a saját visszhangot, jó hosszasan... csak hallottam!

A szó belé esett,
Vagy talán benne fogant meg?
S a visszhang a remény.
*

A mélység jól elnyelte a szavamat,
Én a víztükörben néztem magamat!
Sirattam megfulladt, halott szavamat.

Csalfa, hiú remény.
Megcsalt. Csak álom. Tán az sem.
Amit ér az könny s bú.
*

Sajnálom, mert jó és kedvenc szó volt,
Nekem eddig tisztelettel hódolt…
Most már így, a lenti csönd fölbókolt!

Azt mondja, hogy szeret,
Nem igaz, én úgy gondolom -
Megfulladt már a hit.

Vecsés, 2015. szeptember 17. – Mórahalom, 2017. december 27. -Kustra Ferenc- A verset én írtam, a HIAQ –kat szerző-, és poéta társam, Farkas Tekla.

...

A tanka csokrot eredeti Bashó féle stílusban írta meg a szerzőpáros.

A múlt, fizika!
Létezik! Nincs kísérlet!
Jövő, még semmi.
Ne tekints vissza soha,
A múltad oly mostoha!
*
Jelen rabja vagy,
De a múltad irányít.
Ez nem vereség.
Minek süllyedsz mocsokba?
Fetreng tested a porba.
*
Múlt tudta nélkül,
Jelen-jövő, hogy épül?
Megfoghatatlan.
Csak kapaszkodsz a rosszba,
Elengedni jobb volna!
*
Tárd múlt kapuját,
Ismeretek tárháza.
Szép jelen-jövő.
Belső hangod jót szólna,
Neked derűt okozna!
*
Fényes volt a múlt,
Hajdan volt dicsőség is.
Jót, előásni.
Számodra reményt hozna,
A jókedv Beléd szállna!
*
Minden ember a
Saját útján… megy múltba…
Csoszogó léptek.
Lényed szeretetre vágyna,
Nagy szíved ficánkolna.

Vecsés- Budapest, 2016. június 24. – Kustra Ferenc - A haikukat én írtam, alájuk a tanka verset, szerző-, és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „A múlt árnyéka”

...

{Septolet}
Lélek,
Érzelem,
Nem félek,
Nem félem…

Lelkem kitárom,
Nézek körül ködben, nem bánom…
Vágyom…
*
{apeva csokor}
Ó,
Álmom
Számlálom,
Mert köd vakít,
Mint egy véres tőr.
**

{Keresztrím}
Az emberi lélek épp' olyan, hogy nem árt neki,
Ha néhanapján, de kissé meghunyászkodik.
Olyankor jó, ha keresi a fényt távol, messzi…
Mert bebetonozódott, ködben nem látszódik.

*
Vak!
Immár
A szempár
Halott sirály.
Csak száll, tovaszáll.
**

{Kínai versforma; "Shiliuziling" Szótagszám=1, 7, 3, 5 Rímképlet = aaxa- (x=szabad)}
Nem
Lelkemben az énem…
Sorsom üt!
Jobb lesz? Nem félem…
*

Hát
Minek
Féljek én?
Hisz itt a fény,
Mely csillagösvény.

Vecsés, 2019. április 3. – Paks, 2022. június 23.- Kustra Ferenc József – íródott: alloiostrofikus versformában. A versszakokat én írtam, az apevákat: szerző-, és poétatársam; Bauman Beatrix Bianka.

...

Ha az ember jő, hát jöjjön.
Ha az ember lő, hát lőjön.

Ha az ember nevethet, hát nevessem.
Ha az ember szerethet, hát szeressen.

Ha Isten segedelméből nem kell semmit félnünk, hát ne féljünk!
Ha Isten engedelmével emberként élhetünk, hát úgy éljünk!

Vecsés, 2012. július 17. – Kustra Ferenc József – íródott: anaforás versszakokban.

...