Erre sok ember nem tud válaszolni, ha megkérdezed!
Talán szavakba önteni teljesen nem is lehet! Számomra?
Leveg? vagy... aki nélkül megfulladok!
Tenger a pálma fák körül... mi nélkül kiszáradok!
Napsütés... ami nélkül sötétségbe borulok!
Föld... ami nélkül a lábam alatt nem lenne talaj!

...

Kásmír szoknyád álmatlan vacogtat,
hogyan feledném perzsel?, buja szád?
Lángja voltam minden végtagodnak,
torkomban érzem még kebled parazsát.
Látlak repülni nagy egek felé,
mennyei zúgók örvényében táncolsz,
blúzod veted ringó öled elé,
tested mámorától zsongva viháncolsz.
Merre lehetsz most, tüzek leánya?
Szédülten idézlek, megkondul az éj,
átfut rajtam a csönd borzongása:
matat utánunk a kotlósszárnyú szél.
Ha titkos törvények varázsa áhít,
iszonyú árnyam érted felparázslik.

...

Randi

2007 volt, augusztus három.
Elmondom, mi történt, azon a nyáron.
Megismertem ?t, aki most a párom.
Véget ért a magány, kezd?dött egy álom.

Félreértés volt, ami összehozott,
És egy ölelést?l minden megváltozott.
Beszélgettünk kicsit, a számomat elkérte,
Idegen városban test?rként kísérne.
Vártam, hogy hív, de nem történt semmi.
Ilyenek a pasik. Így jártam, ennyi.

Három nappal kés?bb ? éjszakás voltam ?
Sms-re keltem, álomból riadtam.
Egyszer még láthasson, csak erre kérne,
Bárhova elvezet, ahogy megígérte.
Találkozna velem, hogyha nem haragszom?
- talán az ölelés, azon a hajnalon? ?

Remegett a kezem, alig bírt el lábam,
Amikor találkoztunk a cukrászdában.
Megsz?nt ott a világ, csak mi voltunk ketten.
Köszönöm a sorsnak, hogy megismerhettem.
Gyorsan szállt az id? és hamar este lett,
Randizunk még? Hívhatlak? - félénken kérdezett

Megtörtént egy csoda azon a nyáron,
Amikor megismertem ?t, a párom.
Rám talált a szerelem és most is tart az álom,
emlékszem
2007 volt, augusztus három

...

Az életem értelmét sokáig kerestem
Nagyon sokáig kutattam, míg felfedeztem
Csak egyetlen egy a lényeg, megtalálni ?t!
Megtalálni az egyetlen csodálatos N?t

Szép vagy mint nyári szélben hajlongó rózsaszál
Kedves mint egy kiskutya, aki egy szóra vár
Egyetlen a bánatom hogy nem vagy most velem
De leküzdöm, mert tudom hogy megvársz kedvesem

Ez csak egy álom? Pedig csak valóság csupán
Most már tisztán látom és nem nézek rád bután
Veled lenni olyan, mint virágnak a tavasz
Nélküled nem leszek boldog vénül? kamasz

Az évek csak múlnak és megvénülnek a fák
A szerelmünk sose! tudom nem lesz több magány
Oly módon imádlak, hogy erre nincsen még szó
Mert nem tud senki olyat, ami ily módon jó

Nyílnak a virágok a falevelek hullnak
De a szerelmünk örök soha el nem múlhat
Ezerszer mondhatnám, csak téged szeretlek
Ebben az életben, soha nem feledlek

Nem birok már magammal nagyon hiányzik az illatod
Hiányzik a mosolyod, ahogy szemedben a fény ragyog
Már jól jönne egy ölelés, hogy érezzem a testedet
Csak érezzem az arcodat, hogy édes ajkad megremeg

...

Álmodj szépet, gyönyör? rétet,
Ahol a f?ben és a fák között pezseg az élet.
Ha nem is látod, de tudod, jól,
Körül vesz az élet, ha nem is látod!

Álmodj arról, hogy fekszel a szép zöldben,
Az égen nézed a felh?ket.
A szemed el?tt a bárányfelh?k,
Mint a pókháló, szétfoszlanak lassan,
Aztán elt?nnek, mintha ott sem lettek volna.

Álmodj szépeket, ahol csak béke van,
Nyugalom mily oly édes egy álomban.
Álmodd, hogy Te vagy egy boldog ember,
Ki boldogságot adja annak, akit szeretsz.

Mert ha fölébredsz, a szép álom szertefoszlik,
De maradjon meg benned, és ha napközben,
Rossz kedved lenne, gondolj erre a szép álomra,
És, egy kis id?re megnyugszol és jobb lesz a kedved.
Melegítse át lelkedet, érezd, hogy a léted
Nagyon fontos másoknak, akik szeretnek Téged!

...

Szeretlek és azt kívánom mindörökké így legyen,
kereslek de nem talállak merre vagy ó Istenem.
Ha nélküled felébredek csak szenvedés a pillanat,
id? múlik hiányodnak t?rdöfése megmarad.
Felemészti lelkemet ha nem fogod a két kezem,
árnyék vagyok jól tudod fény nélkül nem létezem.
A remény hal meg utoljára most a könnyem elszaladt,
legyél te ki megtalálja kösd össze mi elszakadt.
Álmaim vad mámorában boldogságot képzelek,
a valóságnak kapujánál a kulcsot tartja két kezed.
Múló testem rabjaként a létezésem önmagad,
nélküled a szívem tép? fájdalomtól megszakad.
Ölelj át ha hiszel bennem én vagyok ki kell neked,
együtt kezdjünk újra el egy boldog hosszú életet.
Bocsáss meg ha vétkeztem az utam nem a kárhozat,
a világ oltárán büntetés örök ember áldozat.
Ünnepek a pillanatok ha mellettem vagy kedvesem,
ketten egyként tehetünk hogy virágozva szebb legyen.
Ajkadnak édes csókja tépheti el láncomat,
feltekintek hát az égre lesz e aki megragad.
Hullanak a csillagok ha kívánod én itt vagyok,
ragyogjon a boldogság suttogják az angyalok.
Kifejezni enyhe lenne szavakkal hogy hiányzol,
mindörökké szeretlek a lelkemre te vigyázol.

Szerelmünk gyümölcsének zamata lett végzetem,
édenképek gy?r?jében tiszta lelkem meztelen.
Nesztelenül feléd száll és megérinti arcodat,
arra kér hogy adj er?t hogy megvívja a harcokat.
Nézz magadba most is ott van érezheted lényemet,
soha ne sírj benned élve érzem azt hogy létezek.
Észveszt?en szeretlek és hiányzol ó annyira,
szenvedéllyel kívánlak úgy ahogy más még soha.
Egybeolvadásra vár a láva látva testedet,
igaz gyöngy a gyönyörök közt utánad így tespedek.
Fogy az id? vele együtt sorvadok az ég alatt,
életingoványban küzd?k körülöttem sírfalak.
Éppen ahogy süllyedek a miatyánk most rám nevet,
reménytelen gy?zelmet csak az mond aki nem szeret.
Válaszolj hát tiszta szívvel azokkal a szavakat,
amit csak a lélek súghat magabiztos alappal.
Megnyíltam és megnyitottam el?tted most mindenem,
feltörted a pecsétet mit rám nyomot az életem.
Angyalom én jól tudom hogy elvesztetted szárnyadat,
de fürkészem fent az égen megjelen? árnyakat.
Hullanak a csillagok ha kívánod én itt vagyok,
ragyogjon a boldogság suttogják az angyalok.
Kifejezni enyhe lenne szavakkal hogy hiányzol,
mindörökké szeretlek a lelkemre te vigyázol.

...