Kedvesem, ha szemedbe nézek,
Tüzes pillantásod hevében égek,
Felhevíti a szunnyadó vulkánt,
Mi szívemben lávaként folyik át.

...

Mélyen a szívemben
örzök édes emlékeket rólad kedvesem.
Te vagy az ki életem betöltöd,
kutatod vágyaim,csókjaiddal halmozol édesen.
Ezer gyönyörü szó sem ér annyit,mint
amikor két szemedbe mélyen belenézek.
Akkor veszem tudomásul,hogy
nélküled semmit sem ér ez az élet.
Bocsáss meg ha bármikor is megbántottalak,
nem volt szándékos
csak indulatból kitörö harag.
De tudnod kell!
Tisztellek és megértö vagyok,
köszönöm a törödést a szerelmed és mindent
amit töled kapohatok.
Ne engedj el soha kérlek!
Nélükeld én halott vagyok.

...

Oly megnyugtató, hogy itt vagy nekem,
Hogy minden bajban fogod a kezem,
Hogy nem hagysz el soha, hogy viszont szeretsz,
Hogy velem együtt sírsz és nevetsz.


n egy szó, mit úgy hívnak, remény,
Ha vigyázol rá, ? mindig benned él.
Ha szívedbe zárod, ki fontos neked,
Bármerre jársz, ? is ott lesz veled.



alamikor alkonyatkor Te is fogsz majd sírni,
ha kisétálsz a temet?be síromat megnézni.
Sírom felett pacsirta panaszosan zengi:
Itt nyugszik Ki Veled BOLDOG AKART LENNI!!!


Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz,
szerelmes szavakra s forró csókra vársz.
Simogató pillantásod érzem ajkadon,
olyan ez mint a valóság csak kár hogy álmodom.
Sötét éjjel édes álom hamar tova száll,
felébredek és a szívem vadul kalapál.
Körül nézek és te nem vagy sehol se s ett?l szenvedek,
mert szeretném ha velem lennél mindig csak velem!

...

Életünk során rengeteg hibát követünk el, amellyek után azt mondjuk nembaj ezekb?l is tanultunk valamit.De sajnos vannak olyan hibák, amik lehet örökre tönkreteszik az életünket és úgyérezzük semmi sem lesz már ugyanaz és csak az ?r marad a fájdalmas ?r, mely lehet életünk végéig elkísér.

...

Te vagy akire vártam,
Te vagy aki kell nekem.
Veled boldog lesz az életem.

Csak Rád nézek,
és már szép a napom.
Elszáll minden bánatom.

Jó lenne hallani a hangodat,
érezni az illatodat.
Vágyom az érintésed,
azt, hogy Hozzád érjek.

...

Látlak:
Egyre fokozódik bennem a tünet.
Köztünk számtalan láthatatlan verzum.
Arcomról, feléd indul egy lendület
És eléd lép e milliónyi kapun.
Szemedbe nézek, ó annyiszor,
Mindenkit ismersz, s már ismerek.
Megértem: az szép a világból,
Mi nélküled, sohasem lehet.
Te vagy az én lelkemnek forrása,
S önmagadból adj innom még oly sokat,
Hogyha rám tör az élet bánata,
Fújhassak bel?lük buborékokat.

...