Temetőben mindenhol látható a múlt sötét árnya,
Utakat borítja, rothadt avar szagú levélpárna.

Nem halálért megyek a temetőbe,
Őseim csöndjét, ott kapom örökbe…
Láng libben, az esteledésben,
Segít az emlékképfestésben…
Elegáns görcsök szorítanak a szívben,
Vajh’, mit segít ez az örvénylő lélekben?

Sírok közt az átjárók, sötét utak, szinte sikátorok.
A múltam után kutatva e titkos utakon bolyongok…
Még csak délután van, így nem világítanak a csillagok…

Nagyon átélem a temető halotti csendjét,
A sírok nyugalmát, a márvány néma kérdését…
Vajon élvezem a fáradt lelkem, menedékét…

Ülök, odaér a hajkócoló hideg szél
És gondolkodom, vajon mit hoz nekem a tél?
Közben a szél regél, de nem értem mit mesél…

Előjönnek az elfeledett érintések,
Soha nem múló, lélekmarkoló kétségek!
Gondolkozok, hogy is volt minden, régen,
Meg azon is, hogy milyen lesz a végen…

Aztán már fázok, nekilódulok, megyek haza,
Sűrűsödnek a felhők, olyan, mint az ég haja.
Nem kedvelem, amikor a felhőzet ég takarója…
Szemem az égre vetem, hátha az ősöm megszólala…

Az élet csak megy tovább az úton, ezt mindig hallom,
Nekem még van hátra, életemet megvalósítom.
Egyszer összehoz minket megint... a halál…
De nem most... Gondolom erre azért vártál…

Bizony, lassan megkopnak, sőt, elhalványulnak az emlékképek.
De szeretteim, bennem laknak, így igaziak az emlékek.

Az estben a leégett kanóc, csak pislákoló lángot ad,
Ez akarná kényszeríteni a lelket, hogy jobb, ha marad…
De én élő vagyok, megyek… bánat marad, az élet halad…

Vecsés, 2014. november 22. – Kustra Ferenc József

...

Gyere már várlak, édes Manci,
Nem leszünk mi itt, in flagranti…
Vágyam mindent legyőz,
Szerepel, mint dizőz.
Jó lenne, hangodat hallani.

Hajónk, még lágyan ringatózik,
Kezem néha kissé megcsúszik.
Nehéz uralkodnom,
Szeretős vágyamon.
Vágyam fékezném, de felcsúszik.

Megyek úton... várom lényedet,
Lesz érzelmem kielégített.
Szívem érted dobog,
Szívem, ezért kopog.
Remélem, nem hozod fékedet...

Vecsés, 2019. szeptember 8. – Kustra Ferenc József- Romantikus LIMERIK csokor

...

Szerelem kavarog,
Eluralja létemet.
Kitölti a lelkemet!
Szerelem kavarog,
Minden reggel ő? felkeltett,
Henyélni biz? nem engedett!
Szerelem kavarog,
De bármerre? sem találtam meg!
Csak álmodozok, mért nincsen meg!

Vecsés, 2018. augusztus 22. ? Kustra Ferenc József- íródott: 9 sorosban.

...

Hétköznapi pszichológia…

Egy szakasz katona parancsot kap és mennek felderítésre!
Megjött a tábornok és még látta őket, elmenni…
Kérdezi a századost, miért mennek, ott hallik halál lépte
S
Onnan, visszajönni? Fiatal életek végei…

Tábornok Úr! Ön küldte a parancsot, hogy támadjunk már végre…

Vecsés, 2017. június 26. – Kustra Ferenc József

...

Látvány variációk…

A
Patak
Törtető.
Hegyről zúdul,
Soha ne áll meg.
*
A vad, hegyi patak,
Csak zúdul, gátlástalanul.
Törtető vízhozam!
*
Törtető a hegyi patak,
Csak nézem, hogy zúdul, patak...
Törtető a hegyi patak.
*
A hegyi patakot elnézem, mily’ törtető,
Lezúdulása elsöprő… nézni felemelő.

Vecsés, 2018. január 18. – Kustra Ferenc József - Készült: apevában, HIAQ –ban, 3 soros-zárttükrös –ben és 10 szavasban.

...

Hétköznapi pszichológia

Bármilyen az a kín, az csak lélektaposó lehet!
Ha meg a szívben van, csak azt nagyon facsaró lehet!
Mély és felemelő gondolat, még biz’ jó is lehet,
De
De ha, közben üres gondolat szádból... csak lehelet?

A bezárkózásod, oly’, mintha valaki ön-temet…

Vecsés, 2019. november 7. – Kustra Ferenc József

...