Szép remények zengik be a szívem, Ezek a nemes gondolatok repkednek bels?mben. Egy álom mely valósággá vált, Lettem szerelmes és ez csodás. Meseszép érzések,testem remeg, Egekbe visz,az ?rületbe emel. S a csúcson ébredek fel. Vidám vagyok és kacagok,angyali üdvözletet kapok. Gyermeki mosolyom újra el?jön,
Ez a szerelem.Csak jöjjön! Kétségek nincsenek,szerelmes a szívem.

...

Minden percben érted dobban a szívem,
jelezve ezzel, hogy érted élek.
Miden másodperc amit veled töltöttem,
beleíródott az én lelkembe!

Gyönyör? szép volt azon pénteki nap,
Mindkett?nket a szívünk vezetett aznap.
Megpillantva téged, mint mennyei ajándékot,
küldött hozzám a sors, s megajándékozott.

Szellemed lángra gyújtotta szívemet,
A lelkem újra élni kezdett.
Ki vagy te? Mit teszel velem?
Teljesen megbabonáztad énemet!

Arcom piroslott, szívem zakatolt,
átjártak engem a gondolatok.
Vajon hasonlóan érzel?
Te is megborzongsz testedben?

Beszéltünk mindenr?l, amir?l csak lehetett,
Azon a szép holdfényes éjjelen.
Abba a pillanatban, már éreztem,
hogy te vagy az a lány, akit kerestem.

S végül mint egy pár, kéz a kézben,
sétáltunk végig a környéken.
Soha nem gondoltam volna, hogy ez
lesz életem legjobb napja.

Eljött a búcsú, a szívem zaklatott,
vándorútra kelnek bennem a gondolatok.
De elhatároztam, hogy merész leszek,
és feltárom neked az érzéseimet!

Már éreztem hogy a veled töltött id?
csak pár perc lesz csupán.
El?törtek bel?lem a gondolatok,
és megkérdeztem, hogy összejönnél e velem?

El?ször csak által ott, némán hallgatag,
sóhajtottam, s mélyen rád pillantottam.
Rám néztél, s ajkaid szólásra nyílottak,
s válaszoddal összekötötted sorsunkat.

...

Mondd a rabság szerelem? Szárnyakat adott mindig nekem. Szállok az angyalok kertjébe, ahol koszorút fonok bel?le Neked. Nincs id? és nem lesz tér, ha a szárnyam felveszem, mert a világ egyik végéb?l szállnak szerelemt?l túlf?tött vágyaim. Hozzád.

...

Bánat!

Bánat ül kis szívemen,
Mert elmentél kedvesem.
Csókjaidat ?rzöm s dédelgetem édesen,
Míg haza érsz, és tiszta szívb?l átölelsz,kedvesem!
Minden porcikám érted kiállt...
Mondd! Miért nem jössz már?
Hol vagy már?
Már hallom ahogy fordul a kulcs a zárban,
Szívem dobban, hisz már itt vagy a házban!
Ne menj el többet, kérlek
Maradj velem, egyedül félek...
Karod átölel, a szád megérint
S én a boldogságtól szállok fel a csillagos égig!
Csillagoknak mesélem, hogy boldog vagyok,
Ezért kérlek téged szeress nagyon!

...

Életem Értelme!

Te vagy az, ki meg mutatta mi az élet
Melletted már nem félek!
Bátran merem mondani, hogy SZERETLEK
Karjaimból téged, soha el nem engedlek.
Sírig tart ez az érzés nekem,
Csókjaidat, míg én élek nem feledem!
Örökre szívembe zártalak
Egész életemben TÉGED vártalak.
Most, hogy már itt vagy velem,
És fogod két kezem.
Kezeidet el nem engedem!
Szeretlek, mert értelmet adtál szerény kis életemnek,
Megnyugvást fájó kis szívemnek.

Szeretlek

...

Nem tudhatod mit rejt a sorsod mosolyt hoz e- vagy könnyeket? Tanuld meg hát feledni a rosszat s ?rizd meg a boldog perceket.

...