Elmúlt minden feszültség és félelem,
mikor megfogtad szorosan remeg? két kezem.
Elmúlt minden fájdalom,keser?ség,kétség
ahogy mélyen a szemembe néztél.
Elmúlt minden szorongás,rossz álom
mikor azt suttogtad...a szerelmedre vágyom.
Remeg? forró testünk egymáshoz simult,
becéz? suttogásod az édes csókod mindent felülmúlt.
Kellemes érzés fog el mindig ha Rád gondolok,
azt hiszem én szerelmes vagyok!

...

Ismerem az arcod de mégsem látom,
érzéseid tükörképét a lelkembe zárom.
Mérföldek nyomában követem életed
s mégsem találok rád,elijeszt a félelem.
A sötétség ura áll az utamba
érinti reszketö testem,
szárnyaló t?zmadár vágtat sebesen felém,
szívem kitépi hogy szerelmed elfelejtsem.

Vágtató t?zmadár nem tudod mit teszel,
kitépett szívemmel halott leszel.
A sötétség ura már nem áll az utamba
szívem gyémánttá változott,
a szerelmi zálog jelképére,légy hát átkozott!
S mi lesz tovább velem?
Lelkem a mennyekbe száll
s majd ott örökre a tiédre rátalál.

...

Hazudsz a szívednek,bár tudnám miért teszed
fájdalmat halmozol lelkedben.
Bátortalan hazugságok kergetnek álomba
szükségtelen a félelem.


Hazudsz a szívednek,sötétség borítja magánytalan
de szomorú életed.
Talán csak egy puha bársony takaró
takarta el gyönyörü két szemed.


Hazudsz a szívednek hogy nekem ne fájjon
leplezed vágyakozó érzéseid.
Kilépnél szerelmes szívem kapuján
de vannak kétségeid.

...

Szeretni téged fájdalom, de tudom valóság lesz az álomból.
Szeretni téged örök és egyszer ez lesz az együtt élt öröm.
Szeretni téged ki oly messze vagy t?lem,
Térdre kényszerít, de maradok.
Szeretni téged-életet adó.
Szeretni téged olyan, mint evez? nélküli csónak,
Mely úszik a víz tetején, álmodik, és közben csak remél.
Élet vízén sodródunk, bizakodunk, egyszer felébredünk.
Szeretni téged szeretve t?led oázis a sivatagban.
Itatósa minden lénynek ki élni jött e földre.
Szeretni téged szemem tükörképe, ki a vágyat kielégíted.
Szeretni téged fájdalom, de tudom egy lépés és ölelsz.
Szeretni téged feltétel nélküli bizalom.
Tedd, mit tenned kell, élj, ahogy élned kell
Aztán egy boldog és teljes életben,
Szeretni téged tüzes földi élet lesz.
Melyben hegyr?l gurulva öledbe érkezem, melyben nincs félelem.
Szeretni téged olyan, mint nyári h?ségben a zivatar.
Mely simogat és lelkem mélyében,
Nyugvó pillangó mely sokszor, de sokszor visszaszáll.
Szeretni téged jóság Szeretni téged boldogság!

...

Messze vagyok t?led de ?rizlek szivemben
vissza fogott vágyak könnyek a szememben.
Ha hallanám a hangod ha végre láthatnálak
miért nem engeded hogy egyszer rád találjak?
Ha melletem lehetnél ha fognád a két kezem
szeretném ha tudnád,
nem fájna a szivem.
Ha hagynád hogy öleljelek ha kérnéd hogy szeresselek
ha nem volna kétség és félelem,
akkor tudnám hogy igazán létezel.

...

Nézd a n? szemét

Az igazi n?nek csak a szemét nézd, és azt sem kívülr?l, hanem a lelke fel?l.
El?ször meg kell érezni a lelkét.
Ha a lelke fel?l nézed az els? réteg
a félelem, a múlt és a jelen sebei.
Ha ezzel megtanulsz bánni,
akkor láthatod a második réteget
a gyengédséget a cirógatás vágyát.
Ha ezt is látod, a harmadik rétegben
látod az öröm pajkosságát
a negyedikben a harag villámait
az ötödikben a harmónia vágyát
a hatodikban a gyönyör cirógatását
és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a tiéd.
Minden igazi n? hét fátyoltáncot táncol,
és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát vagy a csíp?jét nézed.
Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömt?l hullámzó, vagy a fájdalomtól görnyed? teste minden apró titka a szemében van.

...