Parázs,mi szívemben van,
s félek,lángra lobban.
Varázs,mi aztán van,
s tán azt kívánom jobban.

De félelmem rabja az adu,
hisz t?z,parázs,hamu.
S mi van,parázsból induló,
bár jó,nagy láng várható.

A célunk sokszor változó.
Most nem együtt mozgó,
s ha válnak rosszkor átkozó.
De míg élünk,eggyütt találkozó.

Így maradjon inkább szikrázó parázs,
mint lángok tépte,ingázó Varázs
s ami még biztos várható,
az homályos,nem látható.

...

Lángok csapják szívem falát,
álmok hajtják lelkem vonatát.
Érted izzik vágyam ereje,
s érzem,ez még csak az eleje.

Nem félek már inkább érzek,
s míg élek, hát érted égek.
Víg az élet,hisz látlak Téged,
Varázs ez mind,mi nem érhet véget.

A távolság sem tántorít már,
hisz a valóság mámorít,s vár.
Az érzelmet titkolni kár,
mert Szerelmet érezni báj.

...

Egyedül állok, roskadó térddel.
Körül vesznek ?k, kegyetlen kéjjel.
Szemükben gyatra gy?lölet lobog
Sorsuk szánalmas, kabátjuk kopott.

Hófehér szárnyam durván letépték,
lelkem vékony szövetét keresték.
Homlokomon az a csillag ragyog,
mely megvéd, én angyal vagyok.

Szemembe vájnak mocskos kezekkel,
mégis látok, furcsa sejtelemmel.
Az ? jósága, árnyéka véd?n óv,
felemel magához, mindent megold.

...

Mikor a kezem két kezedbe ér
Tenyeredben újra éled a remény.
Végtelen nyugalmad eláraszt engem
Mikor óvó karjaidban fekszem.

Nem félem az éjszaka rám tör? szörnyeket,
Hogyha meleg testeden pihenhetek.
Kérlelem a napot, ma ne keljen fel,
ne ragyogjon, hisz éppen most alszol el.

...

A féltékenység egy borzasztó érzés,
Folyton folyvást csak a féltés,
Félteni minden órában, percben,
Azt ki legfontosabb életedben.
Kémkedni, nyomozni utána,
Ezt hozza a bizalom hiánya,
Bizalom híján nincs szerelem,
Mindig csak ez jár a fejedben:
Megcsalt? Megcsal? Ki tudja?
Igaz szót úgy sem szól ajka.
Hiába kérdezed, sorolod a tényeket,
Válaszol, de tudod, hogy igaz nem lehet.
Igazság? Tudvást tudva jobb lenne,
Jobb mint hazugságban élni, szenvedve.
Így telnek napjaid, megöl a bánat,
Múlik a szerelem, jön az utálat.
Bárcsak olyan lenne mint régen,
Amikor semmit?l nem féltem,
Sajnos minden és minden hiába,
Mert ez a féltékenység ára,
És a bizalom hiánya!

...

Hagyj itt ha tudsz,
Ha gondolod hogy van hozzá er?d,
Ne szólj, ne ints, eredj,
Csak aztán jól vigyázz, hogy hamar elfeledj!
Nagyon vigyázz nehogy egy lázas éjjelen
A múltból valami visszatérjen,
Egy szófoszlány, egy csók emléke csak,
Mert akkor rájössz: megölted magad.
Lásd békésen fogok veled kezet,
Hiszen szerettél és én is szerettelek,
Utadba többé nem állok,
Nem tartalak vissza, minek?
A sors parancsol itt mindenkinek.
Ha lankad már a varázs,
S helyében nem maradt más mint h?lt parázs,
Ha majd többé nem világít, és nem vakít,
Akkor rájössz, hogy megöltél valakit.
Szeressenek, szeress, légy boldog könnyen,
Segítsenek, hogy hamar elfeledj!
De most, most ne várd meg míg kicsordul a könnyem,
Eredj,
Csak aztán jól vigyázz, hogy hamar elfeledj!

...