Nem kell bocsánatot kérj,
Nem hibáztatlak semmiért!
Tudom, boldog leszel majd,
De az érzés megmarad!

Én nem hibáztatlak téged,
Ezt most meg kell értsed!
Az egész az én hibám,
Holnap talán új nap virrad rám!

Most már nem foghatom többé a kezed,
Most már nem lehetek soha veled.
Már nem érezhetem, hogy hogy szeretsz,
Nem látom többé, ha sírsz, vagy ha nevetsz.

Nem kell bocsánatot kérj,
Nem hibáztatlak semmiért!
Hidd el, nem haragszom rád,
Hisz minden, minden az én hibám.

...

Évek múlásával veszed majd észre,

Mennyit is ér egy másodperc része.

Ami elmúlt, elmúlt. Kár búsulni rajta.

A jöv? év úgyis új rügyeket hajta.



Más rügyeket hajt, más képben éled,

Mint reggelenként az újuló természet,

És a harmattól mindig új er?re kapva,

Mignem végül egyszer leáldozik napja.



Ne felejts el a jelenben élni,

Mindig bizakodni, és folyton remélni,

Hidd hogy bármi jót teszel te itt,

Az valahol valakit egyszer megsegít.



?rangyalok mindig vigyázzanak rád,

Ha messzi hazában sodorna a vágy.

Emlékezz azokra kik szeretve féltek,

És hoztak oly sok áldozatot érted.



Álmodozz! és tégy azért oly sokat,

Mindig szem el?tt tartva az álmokat.

Ha el is ragad az élet gyors sodra habja,

Boldogságban teljen születésed napja.



Az évek,az évek, úgyis csak jönnek.

Nem szab határt semmi az id?nek.

Földi teherrel telt életünket rójja,

Mígnem túlsó partba vágódik hajója.

...

Csendes, h?vös hajnal.
A nap is még megpihen,
mégis friss fény nyargal
egy sebb?l gyógyult szíven.

Egy van csak mi bántja,
lelkem tanácstalan,
hisz szerelemnek búzaszála
gyakran kalásztalan.

Vessek hát-e mégis búzát,
ha az árpa magot hoz?
Imádjam-e Fortunát,
bár így h?tlen magamhoz?

Égessek el magvakat,
mit elmém megterem?
Hintsek inkább álmokat
nemes szívemen?

Már hiába rágódsz
bolond ember hidd el,
szíved rejtekében
már zsenge hajtás zöldell.

S hogy érik-e majd nyárra?
Tudja Aphrodité...
Tán balga lelked vágya,
de földed, szíved már az övé.

...

Nem is értem miért nélküled élek,
veled sokkal boldogabb volna az élet.
Felejthetetlen szerelmed
mélyen a szívembe zárom
hogy Veled lehessek újra,már nagyon várom.
Telnek a napok múlnak az éjszakák,
hidd el nehéz nélküled de várok Rád!
Várom az ölelésed a csókod a szerelmed
várom azt a napot hogy melletted lehessek.
Éjszakánként könnyes szemmel
imátkozom érted,kérem a jó Istent
adja meg a legszebb álmom
hogy Veled éljek.

...

Te vagy szívem legmélyebb pontja
Te vagy a gondolatom magja
Te vagy kinek köszönhetem az életem
Mert te vagy kiért élnem kell
Jöjj hozzám, jöjj velem
Te vagy a szerelmem
Hozzád, hozzád megyek ha tudok
Hisz boldog leszek, ha veled vagyok
Az életem nem tudom mással elképzelni
Nem akarlak téged elveszíteni
Hidd el te vagy az életem
Mert örökre téged szeretlek
Nekem nem kell más, csak ez a vallomás
Hogy örökre szeressük egymást!

...

Nézel engem, de mégse engem látsz,
Mosolyogsz rám, de nem rám vágysz.
Beszélek hozzád, de inkább csókolnálak,
Minden percben veled lennék, karolnálak.

Szenvedek, mert nem csókolhatlak meg téged,
Titkolnom kell ezt a vágyat, és félek,
Félek, hogy egyszer rájössz mit érzek,
És ezért nem beszélsz majd velem.

Nem vagy szabad, és én sem vagyok,
Belemászni más életébe, nem akarok.
Tudom, ha megcsókollak te nem viszonzod,
Ezért inkább nem csinálok magamból bolondot.

Ha egyszer látod ezt a verset, és tudod rólad szól,
Hidd el nekem, nem kell más, csak egy csók.
Ha ezt megadod nekem, abban a pillanatban boldog leszek,
Elrakom azt a pillanatot, és örökre elfelejtelek.

...