Kezdem azt hinni
hogy már nincs szükséged Rám.
Elmerem hinni hogy nem szeretsz Te már.
Menekülsz elölem mintha kergetnélek
mit tegyek,próbáljalak elfeledni Téged?
Porba rúgtál minden álmot
porba rúgtad a valóságot.
Romba döltötted a szerelmünket
milyen naív voltam hogy Neked hittem.
Romba döltötted a szerelmes éveket
eltiportad a szerelmed kedvesed
azt aki a világon mindent jelentett Neked.

...

Te vagy az els?,
Kinek hinni tudtam!
Te vagy az els?,
Kinek sohasem hazudtam!
Te vagy az els?,
Kit szívemb?l szeretek!
Te vagy az els?,
Kit soha el nem engedek!

...

B?n az élet,mert meghalni félek.
Mert van egy srác,akiért élek.
De kérlek hogy szeress,mert addig élek,
Te vagy az els?,kinek hinni tudok,
Te vagy az els?,kinek hazudni nem tudok,
Te vagy az els?,kit igazán szeretek,
Te vagy az els?,kit soha el nem feledek!

...

Álmomban egy helyen jártam
Ablakodnál ott tanyáztam
Ott ért este és ott ért hajnal
Mindig-mindig azzal a dallal.

Az a dal mely kett?nk szívét
Összeköti míg tart a lét
Felcsendül és emlékezem
Mit jelentesz te most nekem.

Ugyanazt mint akkoriban
Jógázgattál a koliban
Bejutottam, meghallgattam
Hanger?t jól ráadtam

Hogy ott bent a teremben
Elmondhassam azt neked:
A szomszédban a fiú
Nagyon nagyon szeret.

Nem változott semmi, bár nehéz hinni
A fiú most is tud úgy szeretni.
Nem csak tud, de teszi is,
Megihleted, látod te is

Ennyi verset, ennyi szépet
Soha nem írt senki néked.

Bárhogy döntesz, bármit teszel
Verseivel boldog leszel.
Ha nem bízol, csak elolvasod,
Szebben indul majd a napod.

De ha bízol, adsz egy esélyt
Odabújik mindig melléd.
És a versét minden napra:
Közvetlenül neked mondja.

Neked mondja, megsimogat,
Megdicséri mosolyodat.
Ha morcosan térsz nyugovóra:
Gondja lesz majd szép álmodra.

Ha viszont már nem adsz esélyt
Szomorúan ír majd esszét.
De elküldi, és életedben
Vár majd egy vers minden reggel.

Egyetlen vers minden reggel,
A nap hogyha forrón felkel
Benézve az erkélyeden
Azt lássa hogy emlékezel.

Emlékezel a fiúra,
Ki életedet jól szétdúlta.
De emlékezel arra is:
Hogy jó is volt - ha néha is.

Én így ?rzöm a történteket:
Rád gondolok és emlékezek.
És ahogyan az id? telik
Egy kis kötet majd megjelenik

És ha testem hagy majd cserben
Koporsómban benne legyen
E kis kötet, és fényképed
Hisz érted éltem - ha nem is érzed.

...

Az Egyén szabad akarat,
és hit és gondolat...
Szabadon hisz és gondol,
de a gondolat hit
vagy akarat csupán?
Eltéved néha mindezek halmazán?
Hinni a gondolatod
gondolni akaratod
akarni hited, hisz
így lehet Tied
a valóság látszata.

Valahol Odahaza
ott Benned legbelül
hol minden kiderül
Hittel gondold akaratod,
Hidd Önmagad,
örökké így leszel szabad!

...

Nem tudhatom,mit hoz a holnap,
Már nem remélek,sorsom már nem változhat.
Nincs már er?m újra kezdeni,változtatni,
Elfogadom a sorsomat,muszály belenyugodni.

Lázadni? - semmi értelme nincs már annak!
Beletör?dni? - igen,hogy biztonságot kapjak!
Vágyak? - eltettem a szívem legmélyére megpihenni,
Álmok? - valóra nem válhatnak,el kell hinni!

Nem tudhatom,mit hoz a holnap,
Talán még remélhetek,sorsom talán megváltozhat?
Kell,hogy legyen er?m újra kezdeni,változtatni!
Nem fogadom el a sorsomat,muszály harcolni!

Szeretni? - egész életemben csak arra vágytam!
Élni? - szerelem nélkül?vágyak nélkül?álmok nélkül?
Boldogság? - nem tudom,mit jelent,de tudom,hogy én nem lehetek!
Magány? - egyedül ezt az egyet ismerem,hiába minden,
senki nem feledteti el velem!

Nem tudhatom,mit hoz a holnap,
Talán a reményt,hogy életben maradjak!
Ha már a boldogságot sosem fogom megismerni,
Az álmaimat nem engedem soha,senkinek elvenni!

...