Megszerettelek.....Téged
Ezt kimondani sosem félek.
Az érzelmeim nem ragasztom Rád
mint egy bélyeget,
hiszen tudod a SZERELMET
megvenni nem lehet.
Szeretem ahogy rám nézel
szeretem ahogy mesélsz....emlékeid felidézed.
Tényleg megszerettelek!
Miért is és hogyan?
Sorolhatnám az okokat s a hasonlatokat.
Nem vallok szerelmet Neked ezzel,
csak Neked igérek.
Íme!
A sokból eggyet idézek:
Mint a fest?m?vész megfesti
a csodás n?i pucér testet
olyan tisztán és ?szintén foglak szeretni
Téged és a lelked!

...

Álltunk ott a megállóban
sárga rozsdás fény alatt,
akartam én valóban,
hogy a csókunk elmaradt
meginni a vállaidról
azt az ?szi lanyha estet,
mit a kordválladra festett
a fel-le öltöztet?, feslett
gondolat, és csak húzott-vont
magához a tested,
míg a szemed lestem,
azt a barna puha plédet,
istenemre mondom,
nem láttam még ilyen szépet,
ahogy rám néztél,
a pléddel ölel?n betakartál,
akkor azt hiszem, akartál
te is, nemcsak ott állni
a buszra várni,
hanem összefolyni, összezárni,
de menjünk csak vissza
a szemeidhez Drága, mert issza
?ket ám az én szemem
olyan vágyó, olyan tiszta
mi bel?lük sugárzik át a huncutságon,
hogy órákig csak nézném,
ahogy nézel velük
- ki nincs velünk, az ellenünk! -
ölelkezzünk gyerünk, gyerünk
itt a felgyúlt platán alatt
felgy?lt a sok gondolat,
meg zsebre dugott érzést
bújtató kérdés,
hogy hogyan is állunk
mi most voltaképpen, nahát!
beszélget a vállunk,
amíg a buszra várunk,
mert a szánk a szóra ráunt
úgy maradtak csonkán,
ahogy megcsókoltál
a sárga rozsdás fényben
a Kolosy téren.

...

Bárhogyan is szeretnéd
Nem lehet feledni
Ahogyan szemeiddel
Reám tudtál nézni

Nem lehet feledni
Ahogy megfogtad kezemet
Érintésed olyan volt
Mint a szerelmes lehellet

Nem lehet feledni
Ahogy ketten az ágyban
Ábrándoztunk a jöv?n
És az esküv?t vártam

Százszor is elterveztem
Elgondoltam, éreztem
Hogyan fogom veled
Leélni az életem.

Most nem vagy nekem,
De tudom neked is hiányzok
Hajnali kett?kor is
Megnézed e fiókot

Várod hogy írjak,
Várod a verset
De nem látod hogy a fiú
Minden sornál szenved

Nem megy olyan könnyen
És nem is azért nehéz
Mert nincs már téma,
Nem fog az ész

Tudd meg drága,
Ennyi az akaratom
Azért nehéz írni:
Mert szeretlek még, nagyon.

...

Álmomban egy helyen jártam
Ablakodnál ott tanyáztam
Ott ért este és ott ért hajnal
Mindig-mindig azzal a dallal.

Az a dal mely kett?nk szívét
Összeköti míg tart a lét
Felcsendül és emlékezem
Mit jelentesz te most nekem.

Ugyanazt mint akkoriban
Jógázgattál a koliban
Bejutottam, meghallgattam
Hanger?t jól ráadtam

Hogy ott bent a teremben
Elmondhassam azt neked:
A szomszédban a fiú
Nagyon nagyon szeret.

Nem változott semmi, bár nehéz hinni
A fiú most is tud úgy szeretni.
Nem csak tud, de teszi is,
Megihleted, látod te is

Ennyi verset, ennyi szépet
Soha nem írt senki néked.

Bárhogy döntesz, bármit teszel
Verseivel boldog leszel.
Ha nem bízol, csak elolvasod,
Szebben indul majd a napod.

De ha bízol, adsz egy esélyt
Odabújik mindig melléd.
És a versét minden napra:
Közvetlenül neked mondja.

Neked mondja, megsimogat,
Megdicséri mosolyodat.
Ha morcosan térsz nyugovóra:
Gondja lesz majd szép álmodra.

Ha viszont már nem adsz esélyt
Szomorúan ír majd esszét.
De elküldi, és életedben
Vár majd egy vers minden reggel.

Egyetlen vers minden reggel,
A nap hogyha forrón felkel
Benézve az erkélyeden
Azt lássa hogy emlékezel.

Emlékezel a fiúra,
Ki életedet jól szétdúlta.
De emlékezel arra is:
Hogy jó is volt - ha néha is.

Én így ?rzöm a történteket:
Rád gondolok és emlékezek.
És ahogyan az id? telik
Egy kis kötet majd megjelenik

És ha testem hagy majd cserben
Koporsómban benne legyen
E kis kötet, és fényképed
Hisz érted éltem - ha nem is érzed.

...

Mikor felh?k jönnek az égen,
Mikor a természet er?i elszabadulnak,
Mikor már nincs új életre lehet?ség,
Én még akkor is csak Rád gondolok!

Lehet mondani bármit,
Lehet bárhogyan nézni,
Lehet bármit tenni,
Én nem teszek mást, csak Téged szeretlek!

Nem csak látomások vannak,
Nem csak szavak vannak,
Melyek úgyis elmúlnak,
Nekem itt vagy Te!

Itt vagy nekem,
ÉS ez örök legyen!
Bár Tied sosem lehetek,
Szerelmem irántad végtelen!

S ha már mindenki ellened fordul,
Én ott leszek Neked!
Ha kell, védelmezlek, óvlak,
Vagy csak egyszer?en megszorítalak!

Rám mindig számíthatsz!
Mert én érted mindent megteszek!
Ha kell, a lehetetlent is,
Ez csak a Te kívánságod!

...

Költ?nek lenni
nem erkölcs és f?leg nem forma
de úgy mégis erkölcs és f?leg forma
hogy élni a szépért megbomolva

így élek érted én
megküzdve minden rosszal naponta
és mert puszta vágy maradsz
ami körülvesz hiányoddal
a szerelem sivataga

mintha anyám méhében is
ismertelek volna
annyira hiányzol
hogyan fogok nélküled
lerogyni a porba.

...