Szasz! Én leszek csábítód, Ella,
Ne rebegj, nem leszek én béna…
Gyere vacsizzunk meg…
Jólesett? Desszert meg…
Ülj le bátran… már foglak Ella!
*
Ó, hát szevasz, te nagy szívtipró!
Szavaid, mint pezsgő, – csiklandó!
Vacsorád fenséges,
Desszerted veszélyes...
Fogni csak az tud, ki hódoló!
*
Félsz? Egyesítsük lelkeinket,
Száj, szájba… ne mozogj, se tetet.
Amígy ezt nem lehet…
Ölelj, add szemedet.
Jó, ha rám tapasztod testedet!
*
Nem félek, csak érzem szívedet,
Szavak nélkül tudom, mit lehet.
Ha szemed rám talál,
A világom szétmál.
És magamhoz húzom testedet.
*
Befúj a szél az ablakomon,
Párnám harapom… haverkodón!
Téged kén’ megenni…
Húsodat csókolni…
Minket fúj a szél ablakomon.
*
Te vagy, ki elcsavart a szélben,
Simogatón, de nem is félszen.
Jöjj hadd harapjalak,
Karomba zárjalak!
Szívem tárva... ott lenni éden!
*
Felkérlek tangózni az ágyba,
Őrületbe űzlek… a vágyba.
Közben beszélgetünk…
Képek, miket élünk…
Egyénileg süllyedünk vágyba!
*
Táncba hívsz, mily’ csábító szavak!
Majd ringunk, mint vízen a csónak.
A szóval is ölelsz,
Karoddal átölelsz.
Őrülté tesznek égő vágyak!
*
Asztalon volt, megszólalt telód!
Szemedben volt, hogy kár… Akarod!
Külföldön volt… megjött
A férjed, itt… lökött!
Lelkünk együtt… tangó! Tagadod?
*
A telefon tévesen csörgött,
A férjem már rég elköltözött.
Én nem vagyok ravasz,
Most jön egy új tavasz.
Nem tagadom, lelkünk összejött!

Vecsés, 2025. április 11. – Siófok, 2025. április 12. -Kustra Ferenc József- írtuk: romantikus LIMERIK csokorban. Én a páratlanokat, szerző-, és poétatársam Gránicz Éva a párosakat írta!

...

Zöld erdőben jártam,
Ott sárban császkáltam…
A legjobb Krasznaja Moszkovszkaja kölni, nadrág jobb zsebemben volt,
A többit Ti adtátok, én mentem, nálam az útra minden megvolt.

Ha már így nálam minden megvolt, odaértem és kérdtem én:
Mély-hangon kérdeztem: szabad-e locsolni, mint sörös ló-mén.

Itt indult a húsvét, nekem és nektek,
És hogy örültetek leánygyermekek…
Mondtam fennhangon, akkor előveszem a zsebi locsolómat,
Mire a válasz, visongás volt, meredten néztétek arcomat.
Én egy bűbájos és sejtelmes, férfi mosollyal a nadrágzsebbe nyúltam,
Többetek szeme kísérte a kezem és várta, mit vesz elő az ujjam!

Kirántottam és heves izgalmamban majdnem, hogy elejtettem az üveget,
Felmutattam az orosz feliratos, eredeti kölnis, barna üveget!
Volt ki megkönnyebbülten heherészett, mint drága mamátok,
Volt ki csalódottan kacarászott, mint többek, néhányatok!

A mamátok rohant a páleszért és már kínált is, közben meg a fixírozott,
Ti meg lányok rohantatok oda a sütis tálakkal… arcotokról szép mosolyt…
A nagyitok is előkerült, ő meg hozta a főtt-füstölt sonkát a tormával,
Tőletek meg érdeklődött, mi volt az előbb ez heves, víg-kacaj, aromával?
Nagypapó is megjelent, hogy igyak vele egy menta teát,
De mondtam, már mennék, kell... Vár engem szomszédasszony, odaát…

Vecsés, 2021. március 16. – Kustra Ferenc József

...

Nyuszkó most az éra-gazda!
Sok itt a locsolkodó banda.
Én is egy vagyok a sok közül,
Kapok-e már sonkát kenyerestül?

Aztán meg még, csak a szám ízéért, ennék még süteményt,
No, meg kévét is innék, meg valami italféleményt!

Érzem, tele már a pocim, biz' csak előkapom!
Jaj! Látom a szemeteket… akkor előadom:

Hervadt virágok!
Szomjoltáshoz parfüm kell.
Locsolkodhatok?

Vecsés, 2017. június 26. – Kustra Ferenc József

...

Feltámadt Jézus!
Reménység… szeretetre.
Fények… kigyúlnak!

Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,
Lányoknak meglocsolás, a húsvét kelleme…
Nekem a locsolkodás a húsvét öröme,

Ma és a locsolkodás húsvét reggelén,
Hoztam a kölnimet és idejöttem én!
Tudd, hogy itt a tavasz és a kocsiban vár a nyúl,
Locsolkodok, eszek-iszok, hervadás nem konyul…

Lányok és asszonyok, remélem, hogy nem álltok ellent!
Hogy büdös a Moszkovszkaja? El innen, ki megrettent!
Tudom, öreg vagyok, de erre vágyom...
Locsolni szabad-e… sok kisvirágom?

Vecsés, 2017. április 16. – Kustra Ferenc József

...

Eljöttem én ma… hozzátok ide,
Fontos, hogy itt locsolhassak párat.
Adjátok a páleszt, már most ide.
A kenyér meg sonka meg még várhat.

Moszkovszkaját én már nem találtam,
Régi locsolóknak volt kedvence…
De a NET –n sok kínait találtam
Dehogy vettem, azt egye a fene.

Otthon, női szakaszban kutattam
És találtam finom parfümöket.
Zöld erdőben keveset sem jártam
Így, nem is láttam nyúl-gyerkőcöket.

Ti kislányok,
Öreglányok,
Itt vagyok, locsolok,
Jó kedvet szétszórok!

Kezdhetek már, locsolkodni?

Vecsés, 2017. április 6. – Kustra Ferenc József

...

Húsvétkor…

Itt a húsvét, megjöttem, nekem ez a mai napom,
Hoztam a jó szagomat, ez lesz nekem a címlapom.
Látom a sok lány és asszony izgul, nagyon várva,
Hogy a címlapomra kerüljön, talán még máma.

Hah, látom a nagyi beteg, de a szeme csillog,
De nyugalom a kezemben a szag mindjárt villog!
A nőneműek úgy járnak, hogy meg fogom őket locsolni,
Aki meg most elmenekül, az bizony jól ki fog maradni.

Szóval, a faluvégi friss-fű réten jöttem át,
Hölgyek, gyorsan levetni azt a védő otthonkát!
Én most itt pőre nyakakat szeretnék locsolni!
Most akkor hagyják vagy nem? Szabad-e itt locsolni?

Vecsés, 2016. április 1. - Kustra Ferenc József

...