Nem vagyok, már hamvas fiatal lány, de nem is bánom ezt már.
Átéltem már sok jót és rosszat, bele mentem több rossz kapcsolatba!
Kaptam az élett?l hideget, meleget és az évek teltek a fejem fölött!!
Ahogy a fiatalságom halványodik, az értékrendem is változik!

Visszagondolván fiatal éveimre, nem tudtam úgy értékelni az érzéseket!
Most, hogy érettebb és tapasztaltabb lettem, jobban tudom értékelni az érzéseket!
Ki hitte volna, hogy így 50 felett, egy férfi jön és megdobogtatja szívemet!
És ez az érzés nem akár milyen, soha, de soha ilyet még nem éreztem!!!

Megkérdezem többször magamtól, normális ez az érzés, vagy csak álmodom???
Nem, nem álmodom, az érzés, mi eluralkodik szívemben, lelkemben, ez nem más,
Mint egy csodálatos érzés, ez a szerelem, mi oly széppé varázsolja az életem.
Ki nem hiszi, az higgye el, hogy így 50 év felett is van szerelem!!!

...

Úgy gondoltam anyáknapi köszönt?t írok én
Te vagy nekem a legjobb anya ezen a földtekén
Hisz t?led kaptam mindent mi mást is kérhetek
Köszönöm hogy feláldoztad érettem az életed

Édesanya mikor látlak minden bánat elkerül
Szívedb?l az élet mosolyogva rám derül
Szemedb?l mindig jóság áradozik énfelém
Bár életeded sokszor csínytettekkel terhelém

Oh mi sokszor cselekedtem készakarva ellened
S tanácsaid csak azért sem fogadtattam el neked
De bármi történt hibáimat elnézted énnekem
Megbocsátasz ha ígértem ..soha többé nem teszem

És védelmeztél mid?n apám fegyelemre intene
A te szíved mindig jósággal és szeretettel van tele
Te kiálltál mellettem oh oly sokszor ellene...
Pedig azt hittem ehhez inkább egy óriás kellene

S ha olykor engem néha betegség sújtana
Éjt nappal át virrasztottál ágyam mellett ..oh anya
Meghálálni úgysem tudom soha mindezt teneked
Csak tudatom hogy sugárzott bel?led a szeretet

Életedben fáradoztál már úgyis éppen eleget
Vézna vállad gyönge tested hordozta a terheket
S minden jajjszó nélkül viseled az élet kínjait
El sem tudom mondani milyen mikor nem vagy itt

Tudod anya ha te nem lennél énnekem
Mint kopár sivatag üres lenne életem
És sírodra borulva köszönném meg teneked
Ki még a síron túl is a gondomat viseled

...

Nyomja a lelkem valami.
Bánatos vagyok,meg?rjít a szerelmed,
nem tudom mit akarok.
Nem tudom hogy feledjelek
vagy szeresselek,
nem tudom milyen lehet az élet veled.
Bátortalan,talán gyáva vagyok
tudod csalódni már nem akarok,
de csodálatos gyönyör?ség amit t?led kapok.
Szomorú a szívem,
messze vagy és hiányzol nekem.
Mond érdemes mindent feladnom
és hozzád kötni az életem?
Ha Te tudod a választ,kérlek segíts nekem!

...

Testem lázban égett,
bár nem éreztem a betegség jelét.
Szivem hevesen dobogott,
az utam hozzád vezetett....Feléd.
Játszottam a gondolattal,
milyen lehet he el?ször meglátom az arcod,
meghallani a kedves bársony hangod.
El?ször érezni gyengéd ölelésed,
egyszer?en csak megismerni Téged.
Kit?zött utam hozzád végre révbe ért,
az els? pillantásod,gyönge ölelésed
nyugtatást igért.
Mesébe ill? élményben volt részem,
azt kaptam t?led amit nem is kértem.
A legdrágább ajándékot,mit ?rzök féltve,
a testi gyönyört,lelked a szerelmed adtad cserébe.

...

A parton

Ülünk a parton, egy sziklán
Kedves örül a szívem
Mert átölellek

Ülünk a parton, egy sziklán
Kedves örül a szívem
Mert megcsókoltál engem

Ülünk a parton, egy sziklán
Kedves örül a szívem, mert
Fogom a kezed és némán nézlek

Ülünk a parton, egy sziklán
Kedves szomorú a szívem
Mert csak egy nap volt ilyen

...

Ülj le mellém dallamos esti fény
vágylak mint ölelést síró hang
félhomályba burkolózott remény
nézi lopva, hogy áldozom magam.

Gondolatom untalan falnak szalad
tengerek jéghideg mélye ha bánt
hiszem és vallom az álmom szabad
érintésed nélkül elmém visszaránt.

Felúszom újra ha van éltet? szód
élni taníts meg lobbanékony hit
boldogan sodorna veled a sors
nélküled ölel? magány szorít.

Pillanat játéka igéz? szép szemed
elhagyott párnád fejemnél pihen
mostantól szobánkban ne lássak teret
? tudja kívülem combod íze milyen.

Eldobom messze, csak kín a képzelet
bújtattam tested ha széllel dacolt
nélküled lángra gyúlt szép ígéretek
nem lesznek, épp ezért fáj ami volt.

Ide már testem csak hálni jár haza
poharad rúzsnyoma ?z, és csábít
Ajkadon pihen? gondolatom halad
Szádra az itt maradt csókom áhít.

Én leszek a reggeli pillanatod is
beleszólok halkan füled nyaldosom
telefonod búgása zavaróan hamis
hang nélkül nem jön a várt oltalom.

Megrekedt ágyunkban bársony illatod
kizavar nem hagyva nélküled éjszakám
hajnalok fényében zavartan baktatok
arcodat keresve haragját ontja rám.

Megfagyott otthonunk jégvirág tanyája
vadludak csábítottak repülni délnek
mosolyod itt maradt szívembe bezárva
most naponta dél felé imádkozva élek.

Parázsként kihunyok álmaidból lassan
új tüzek nem gyúlnak a kiégett hamun
terveink, vágyaink soha fel nem adtam
lelkemben örökre itthon látom magunk.

...