Meghalt egy dallam, elcsitult halkan.
Nem is olyan régen ajándékba kaptam.
Meg kell, hogy gyászoljam, el kell, hogy feledjem.
Fájdalmas emlék lett, el kell, hogy temessem.

Ó Istenem! - pedig de nagyon szerettem!
Minden hangját szívem rejtekébe tettem.
Ahányszor felcsendült, kivirult az élet.
A viharos ég is csodálatos szép lett.

Hittem a zenének, a tündérmesének.
Akartam er?sen, egészen enyémnek.
Visszavették t?lem, itt állok kifosztva.
Másnak adták, máshol szól már az a nóta

Te bolond tudhatnád, hogy színház az élet!
A szerep marad, csak szerepl?t cserélnek.
Elmúlt már, elnémult, nem jön vissza soha.
Ködbe szállt véle egy varázsos éjszaka.

...

Feküdtünk az ágyban, szenvedéllyel szeretkeztünk.
Együtt, a félhomályban, ahogy még senki el?ttünk.

Megcsókoltam a nyakát, melynek íze akár a méz.
Megcsókoltam az állát, ? mélyen a szemembe néz.

Metsz? kék tekintetével, úgy tekint felém.
Hihetetlen szenvedéllyel, végre az enyém.

Gyönyör? teste, egybeolvad az enyémmel.
Örökkön-örökké, kéjes szenvedéllyel.

Gömbölyded keblein, pihennek sz?ke fürtjei.
Negédes ajkain, Bacchus sz?l?erdei.

Vérvörös húsos ajkai, forrón izzanak a számon.
Vele szeretkezni, maga a megvalósult álom.

Hosszú feszes combjaival, köbeöleli a csíp?m.
Gyengéd kecses kezeivel, megölel félt?n.

Mélyen a szemebe néz, egyszer csak megremeg.
Hirtelen felnyög, s érzem ELMEGY.

Enyém lett hát végre, teljesült a sorsom.
Minden áldozat megérte, ?t szeretni isteni irgalom.

Megpihen rajtam, hosszú haja az arcomba ér.
Kábult voltam, hirtelen minden véget ér.

Nem akarok menni, mert ?vele csodálatos,
De érdemes volt várni, mindez oly varázslatos.

Itt kell hagynom számomra mindennek vége.
Jön az alkony, szememen a Révész bére.

...

Ahogy én szeretlek, nem szeret úgy senki,
Amíg én szeretlek csak a jó Isten fogja tudni.
Szeretlek míg világ a világ,
Csodás lesz életünk a boldogság talaján. Szeretlek!

...

Egy szív, mely csak szeretni akar,
Egy n?t, kit az átlag el nem takar.
Kit?nik ?, ha szüntelen keresed
S boldogságod rögvest megleled.

Mert nem létezik oly szó vagy tett
Mi ily szempárt veled elfeledtet.
Ilyen gyönyör? lelket melyet,
Isten csak egyszer teremtett.

Nappal karodban tartanád,
Éjjel álmába ringatnád,
Majd fülébe halkan súgnád,
Leszek az ki örökké imád.

Szereted, hisz mást nem tehetsz,
Szíved szerint cselekedsz
És szíved most már mást akar,
Boldoggá tenni ?t még a föld eltakar.

...

Hiányzol nagyon

Jaj Istenem
segíts nekem,
meg?rjít e
nagy szerelem,
szívem dobban
egyre jobban,
vadabbul és
hangosabban,
úgy érzem, hogy
belehalok,
nélküle én
senki vagyok,
és hiányzik nagyon.

...

A csók édes és finom, szeretem mikor T?led visszakapom. Átjárja testem, a szívem megremeg. Isteni édes a csókod: ez a mindenem! Forró vágy és mellé forró csók, égi ajándék, a szerelem és az élet err?l szól. Gyakoroljuk naponta mindig és mindig, felh?tlen lesz a szerelmünk, boldogságunk életünk végéig.

...