H?vös es?s éjszakán,
A zúgolódó Tisza partján,
Szomorú kislány álldogál.
Szomorú leány kezében egy rózsaszál,
S némán zokogva egy fiút vár.
Tudja hiába van itt és vár,
Az ? szerelme többé nem jön már.
Elragadta szerelmét a Vén Tisza,
S többé nem is adja ?t vissza.
Szomorú kislány kezében egy rózsát szorongat,
Felkiált most már hangosan zokogva:
-Ostoba halál, Vén Tisza!
Adjátok nekem ?t vissza!
Válaszként a Tisza még jobban morajlik,
S föl-föl csapnak mérges habjai.
Szomorú kislány kezében a rózsával
Elt?nt a Tisza habjában.

...

Adtad jelét, hogy elszaladja,
Adtad jelét, hogy itt maradjak.
Adtad jelét, hogy csalódni fogok,
Adtad jelét, hogy a boldogságot hozod.
Adtad jelét, hogy szomorú leszek,
Adtad jelét, hogy minden helyre jöhet.

Adtál reményt, hogy miénk az öröm,
Adtál reményt, hogy jobb élet jön.
Adtál reményt, hogy újra élhessek,
Adtál reményt, hogy létezhessek.
Adtál reményt, hogy minden szép legyen,
Adtál reményt, mi éltet engemet.

...

Még fájnak az érted legördül? könnyek,
az álmatlanul átverg?dött éjszakák!
Még fájnak a hazug szavak,mondatok,
az ?szintének hitt mozdulatok!
Még fáj ha találkozunk,ha látlak,
hogy esténként hiába várlak!
Még fáj,hogy nem vagy itt velem,
hogy nem fogod meg gyengéden a kezem!
Még fájnak az emlékek és a gondolatok,
a soha ki nem mondott mondatok!
Még fáj minden ami hozzád kapcsolódik,
minden,amir?l te jutsz az eszembe!
Még fáj,de egyszer elmúlik talán...s,
akkor már nem vágyik szívem a szíved után!

...

Nem tudok aludni remeg a szívem,
Hiányzik hogy kezed a kezemhez érjen,
Riadtan ébredek merre vagy hol lehetsz,
Megnyugszom, csak mond hogy szeretsz !!!

Érzem fontos vagy nekem, s hiányzol nagyon,
mert nem vagy itt velem.
Szeretnék hozzád bújni, érezni forró testedet,
s egy forró csók után bevallani,
hogy nem tudok élni nélküled !

...

feledem a szemét, kék tekintetét.
feledem a mosolyt, belém vetett hitét.
feledem a hangja színét, gyengéd érintését,
feledem a múltat, öröknek hitt szerelmét.

...

Én már nem szeretlek, csak az egyedüllét fáj.
a magány marja lelkemet.
sivár szürkeség mi vár,
mikor este haza megyek.

Hazudtál, pedig szerettelek,
hittem, együtt öregszem meg veled.
egy meg nem született gyermek állt közénk,
kis teste sötét árnyként magasodott fölénk.

szemedben láttam nincs remény, mennem kell,
hideg-kék ragyogása szavak nélkül felel.
gyerek kell. az ár oly kevés.
a teljes nihil, a feledés...

...