Legyen az este nyugalommal teljes,
legyen ez az éjjel csillagoktól fényes,
legyen a hajnal fagytól mentes,
legyen a nappal mosolyodtól kedves.
---
Egész este veled lennék,
karjaid közt melegednék,
mint hó a napsütésben,
úgy olvadnék.
---
Riadt ébredésem elillant,
mikor két mosolygós szempár
rám villant.
Szemed szikrát gyújtott szívemben,
és újra melegség áradt a testemben.

...

Most még így, augusztus derekán
Iskola kapuja még némán áll,
Néha átlép rajta néhány tanár,
Ki évkezdésre már készen áll.

Csönd, mi a falak közt lakozik,
Álmos ajtó életért rimánkodik,
Várja, hogy szélesre tárja karjait,
Éltet? diáksereg átlépje kapuit.

A csöndet a kacagás váltja,
Iskola lesz az élet fája,
Ott tanul majd sok száz diák,
Tudását nagy életbe viszi tovább.

...

Nem tudom, érzed,
hogy mennyire szeretlek én téged,
kevésnek érzem, ha szóban mondom,
inkább sokszor versbe foglalom.

Sokszor érzem, kevésnek véled,
akkor én átölellek téged,
karom megpihen a válladon,
ajkam édes ajkadon.

Szívem feléd kitárom,
lásd meg örömöm és bánatom.
Szavak röpke szárnyon tovaszállnak,
feledés porába belehullnak.

...

Mit jelent a szó: szerelem?
Ez egy csodás szó, azt hiszem,
tele vággyal, romantikával,
az érzelmek kavalkádjával.

De ha mélyebben akarnám kifejezni,
sokkal lejjebb kell menni,
le, egészen a szívem mélyébe,
mert ott lelem meg teljes egészében.

...

Nem bírom már nélküled tovább,tudod hogy szeretlek és nélküled nem bírom sokáig a létezést! Minden percem csak a tiéd csak akkor lehetek boldog ha velem lennél! Találkozzunk kérlek már hiányzol nagyon hogy velem legyél ezt akarom! /így könyörögtem egy fiúnak akit még mai napig is szeretek, de már megbántam/

...

N? vagyok, nem lehetek más.
Néha átok, néha áldás.
Tele hittel, bizalommal
Ölellek vékonyka karommal.
Testem vágyával hevével,
Féltetek szívem melegével.
Részem a nevetés és a sírás,
De nem fojtom el, az nekem kínzás.
Bánatomban, örömömben?
Csillogó könnyek gy?lnek a szememben.

N? vagyok, nem lehetek más.
Néha átok, néha áldás.
Érzelmes vagyok, naiv kis ösztönlény.
De úgy látom ma ez már nem igazán erény.
"Kemény az élet, legyél te is kemény!"
S egy nap kiborul az éjjeli edény.
Szeretném akkor, hogy mellettem legyél,
Er?s karoddal öledbe vegyél.
csak öt percre, hogy kisírjam bánatom,
Ne mérgezze szívem ostoba fájdalom.

N? vagyok, nem lehetek más.
Néha átok, néha áldás.
Itt fekszel mellettem,
Mégis távol t?lem...
Mondhatom mi bánt?
Mondjad, fel?lem...
Feldühít téged,
vagy csak kinevetsz!
Mondd meg, de ?szintén
Most is szeretsz?

Azt akarod kemény legyek?
Hát lángoljatok rétek, hegyek!
Égjen minden, pusztuljon!
A folyó is visszafelé folyjon!
Ne sírjak többé? ezt akarod?
Rendben, de az nem én vagyok.
Üres szívvel mindent hagyok....
Nyelem a könnyeket, elfojtom.
Még egy kicsit talán bírom.
De érzelmek nélkül élni nem tudok
Mert ízig-vérig N? vagyok.

...