..talán nem, ezt te többé
Nem tudod meg soha.
Hullik a lombok aranya,
Várunk valamit és hálás
Minden porcikánk egy
Kevés melegért még...

Nos - ennyire hálás lettem
Volna, ha melegedbe kicsit
Beengedsz ? azokban az ?si
Id?kben, mikor még reménnyel
Kelt fel minden napom, hogy
Melegedet végre megkapom.

Már nem kérem és tudom, nem
Én vagyok a nagyobb vesztes - bár
Méricskélni oly szegényes lenne?
Az ember önnön melegét a másiktól
Megtagadni - nagyon balga, igen
Értelmetlen lenne - mégis de sokan
Megteszik, így tetted te is, aztán
Veszteséged - gondoltad te - az én
Fejemre hullt vissza...

Volt a fejemen dicsfény, szeretet és
Volt kemény töviskoszorú, meg bánat.
Volt minden, kerek életet éltem, egy
Nem volt - utánad soha nem hajtott
A bánat, elmúltál, jobban, mint kedves
Halottak, kikre oly szeretettel emlékezünk.
A semmi iszonyú - és ennél többet t?lem,
Esküszöm, nem lehet kicsikarni, de az évek
Tisztelete érintetlen bennem, mint egy
Virágokkal megrakott koporsó, légy új
Életedben elégedettebb- és most már
Ne feledd - tudod - a meleget...

...

Elindultál az élet ösvényén s egy szép napon a szerelem ösvénye keresztezte utadat onnantól már a szívedbe volt az kit rád talált! S már ketten folytattátok az élet útját boldogan egymás kezét fogva! Mikor már a szívetekben is érezted azt mit a tested érzett akkor már tudtad ? a nagy szerelmed! Életedbe engedted ?t s minden rezdülésedet figyelte mert ? igazán téged szeretne s mikor egymásra néztek csak egy perc kellet s nincs többé lélegzet mert csak ? létezik már s a csókja édesebb mindennél!

...

Édes csillag ki az égen oly fényesen ragyogsz hozzád szólok mond,hol találom a szerelmemet az égi csillag úgy felel fényét rád szórja s mutatja merre menjek a szívedet hol lelem meg azt az érzést mely a szívem járja át az adom neked bizonyságul mit érzek mert az a világ leggazdagabb emberrévé tesz minket mert ki nem szeret az szegény és elveszett! Mi egymásra találtunk és így a boldogság hajnala köszönt ránk mi vagyunk az a két ember ki a világgal is harcol ha kell a szívünk egybeforr és így lám a világ is ránk mosolyog!

...

Ma este a gyertyák párban égnek
Ma este a magány elhagy végleg
Ma este a gyertyák elmesélik
Milyen lány vagy, ízig-vérig

Milyen lány vagy? Elmesélem,
Ölelj át és hallgasd szépen.
El?ször is csodálatos
Mindig friss és jó illatos

Mosolygós és nagyon drága
Puha kezed, mint a párna
Gondolatomban mindig rezegnek
Apró ujjai dolgos kezednek

Ünnepl? ruhám vagy, lelkedet hordom
Munkát adtál: te vagy már a dolgom
Ott lennék most veled, ünnepelnélek
De nem engedi még ezt e vad élet

Ha angyal lennék, odaszállnék
Melletted lekuporodnék
Ölelnék nagyon, csókolnálak,
Elmondanám azt édesanyádnak
Jó párja leszek szeretett lányának.

Elmondanám megbecsüllek
Téged el nem veszítelek
Megvédlek a gonoszoktól
Ha kell akár önmagadtól

Lehet nem vagyok minden álma
Nyugton fekhet le párnájára
Vigyázok rád és ott leszek
Minden nap mi eztán lesz.

És nagyon sajnálom
Hogy nem lehetek angyal
Nem vagyok most veled
Pedig kerek az asztal.

De a szívem mindig ott van,
Benne minden mosolyodban
És láthatja majd az egész világ
Hogy imádtalak, és hogy imádtál.

...

A múlt éjjelem arról szólt hogy változott az élet,
Megláttalak álmomban és tetszett is az éned.
örültem míg veled voltam hisz megtaláltalak téged,
törölném az életemböl az összes lányt már érted.
De kár hogy csak egy ideig tartott hisz felkellett hogy keljek,
Síró szemmel vigasztaltak hogy még el ne vesszek.
Pedig keresem az igazit akit szeretni is tudnék,
Rózsát csokit vinnék neki és h? szerelmet adnék.
De még nem találom sehol pedig már itt is ott is kutatom,
Én nem olyan gyerek vagyok hogy a lányokat már futtatom.
Pedig csak egy biztos angyalt szeretnék kinek odadhatom lelkem,
És reménykedve imádkozom hogy nem lesz itt a vesztem.
De hol van már az ilyen kit szeretettel várok?
Kivel már nem is olyan szürkék a szomorú álmok.

...

Dobban a szívem, érted dobban
Tudnod kell szeretlek, mindennél jobban.
Ha velem vagy, elszáll minden gondom,
Csókom a te ajkadra szórom!

...