Ágyamon ülve
szívemet gyötörve.
Gondolataim nálad járnak.

Messze vagy, távol.
Nagyon hiányzol.
Nélküled megöl a bánat.

Bár merre nézek
mindenütt képek.
Mindenütt téged látlak.

Testednek selymét
érezném ismét.
Jó lenne ott lenni nálad.

...

A szíved egyre lankad

A szíved egyre lankad
Mind fáradtabbak az éjjelek
Elképzeltek, unalmas csókjaink
Csak az égben lebegnek

Öleljük a vágyat, a semmit
A megtört kívánságok nyomát
Találkozásunk egyre késik
Nem várlak, megyek tovább

Lehetnél örökre az enyém
Az örök csak álmodás
A szívünkre mért büntetés
Egy végtelen nagy számadás

...

A Hold a hegyr?l cián-
kék tótükörbe néz
hajad délutáni
színe, mint a méz
szálanként a
lelkembe ragad

A lámpafénybe sorban
tucat bogár kemény
váza koppan
a szúnyogháló, mint
a rosta, átszitálja majd
a szárnyas álmokat

A kép megújult reggel-
a varázslat ágyékig hatolt
s csodáltam, amit tiszta fejjel
kevés ember láthatott

Lábaimból kisimult a görcs
a merev lépés már
a föld felett lebeg
arcod emléke a falra vetül?

?fájón, mint egy üres képkeret

...

Szomorúan flangáltam, szakadtan a kiskésit,
szenvedtem frontálisat felismerhetetlenségig.
Százféle szelektált forma , szókimondó furja
szégyene fantomként századokik folytogatja!

Sziklának fújt a szél fáradt, száraz falatként
- Szaporán foltozz! Szólitottak fel szeret? feleim.
Szilárd felh?kre szaggattam felh?tlen szellemi fedelet
a szebb és felértékel?d?tt szabad feleknek hol...

Szívembe faragták a szerelem fantomképét
szépen fülelem a szenvedélyr?l formált elképzelését,
szállok felfelé a szokatlan aforizmáktól mosolyra
áll a szám a farodizmától így született a mottolya:

- Szeress! Ez a fontos szentül fogadd és így tovább...
szüntelenül filozofál míg a szememre fókuszál.
Ez a szokásos formalitás szakasztott forditotja
a szófordulatot szavakkal fabrikálva szorva fujja.

Szepl?n innen , féléven túl SZÍVEMFÁNKJA az üzenet
szabadid?mben százlapos szinfónia született!
Számtalanszor szemethuny néha fedd és szekiroz
amit kell szóvá tessz, szelíden egy csókót szervírozz!

Szikrákkal finomitva szakitunk trenddel, hagyománnyal
mint Sziranó vagy Fióna feln?tésszel, felel?s szabványban
szerepl? forma szerint finoman szorittom két kezét
- Nézd te szegf? illatú, szeder ajkú, százszorszép!

...

Szeretni téged fájdalom, de tudom valóság lesz az álomból.
Szeretni téged örök és egyszer ez lesz az együtt élt öröm.
Szeretni téged ki oly messze vagy t?lem,
Térdre kényszerít, de maradok.
Szeretni téged-életet adó.
Szeretni téged olyan, mint evez? nélküli csónak,
Mely úszik a víz tetején, álmodik, és közben csak remél.
Élet vízén sodródunk, bizakodunk, egyszer felébredünk.
Szeretni téged szeretve t?led oázis a sivatagban.
Itatósa minden lénynek ki élni jött e földre.
Szeretni téged szemem tükörképe, ki a vágyat kielégíted.
Szeretni téged fájdalom, de tudom egy lépés és ölelsz.
Szeretni téged feltétel nélküli bizalom.
Tedd, mit tenned kell, élj, ahogy élned kell
Aztán egy boldog és teljes életben,
Szeretni téged tüzes földi élet lesz.
Melyben hegyr?l gurulva öledbe érkezem, melyben nincs félelem.
Szeretni téged olyan, mint nyári h?ségben a zivatar.
Mely simogat és lelkem mélyében,
Nyugvó pillangó mely sokszor, de sokszor visszaszáll.
Szeretni téged jóság Szeretni téged boldogság!

...

Hagyd hogy szeresselek mert olyan jó szeretni
hagyd hogy szeresselek met nem tudlak feledni.
Nem akarom feledni a szemeid a szádat
ne engedd hogy éljek a boldogtalanságnak.
Érezni akarom az édes csókod ízét és zamatát
boldoggá tennélek ahogy csak akarnád.
Gondolatban elképzelem minden éjjel álmodsz velem.
Éjjelente vágyaim az álomba kergetnek,
érezned tudnod kell mennyire szeretlek.
Hagyd hogy keresselek
hagyd hogy szeresselek
engesd hogy éljek veled.
Boldog vagyok és te is az lehetsz
a szerelmünkért mindent megtehetsz.
A boldogságtól nincs szeb dolog,
ha hiszed a szerelmem akkor tudod.
Ennyi talán minden amit papírra vethetek,
hogy boldogok legyünk azért
mindent megteszek.

...