Egy szó, amit várok t?led,
Egy szó, hogy a létem,
Fontos volt neked,
És jó emlékkel hagytál el,
Engem!

Egy szó, amit várok T?led
Ez a szó az hogy
Kicsit hiányzok Neked!
Egy szó, hogy kimondd,
Engem nem felejtesz soha el!

Egy szó, amit várok T?led,
Hogy ne mond soha,
Hogy nem láthatlak,
Soha többé Téged!

A sors kiszámíthatatlan,
El?re nem tudni semmit,
És az, hogy mi találkoztunk,
A sorsunknak ez jelent valamit!

Ezért kérlek ne mond, hogy
Nem találkozhatunk többé,
Ez a szó fájó, hisz a sornak,
Valamilyen szándéka volt velünk!

Csak egy szót várok T?led,
Hogy ne mond soha, hogy
nem láthatlak Téged!!!

...

Augusztus végén
Kedd regelén
Ágyam szélén
Rád gondolok én

Rád gondolok,
Mert ki másra:
Másnak nincs rám
Ilyen hatása

Mi történt a nyáron?
Szánom-bánom
De be kell látnom:
Nincsen már párom

Egyedül meg végünk,
Nem vagyunk senkik
Ha nem szeret viszont
Kit szerettünk eddig

Bár hogy is van ez
Vajon ki tudhatja
Mit gondol a lány
Ha nem is azt mutatja

Mert szemében a ridegség
Szavaiban a közöny
Heverek lába el?tt
Mint húsdarab a kövön

És ha valaki, akkor én éreztem
Mert ezer sebb?l fájtam
Amikor a régi-újat ma délután
A Szuzukiban láttam

Itt megértettem végre
Nincs már helyem
Nem kell a versem
Nem kell a testem

Itt véget ér költészetem
Eldöntöttem másnap:
Nem írok én már Nikinek
És soha senki másnak.

Talán még egy négysoros
Ennyi még belefér:
Köszönöm hogy szerethettelek
És köszönöm, hogy szerettél.

...

Férfi lélek, kit egy n? nem érthet meg,
Miért menekül ki olyan, kapcsolatból,
Miben egy n? rajongásig szereti ?t?

Sokszor felteszem e kérdést magamban,
Próbálom megfejteni a férfi lelkeket,
Vajon a férfi lélek miért így m?ködik?

Hisz mi n?k, csak szeretni akarunk,
És azt, hogy szeressenek minket,
Nem kellene a menekülés a férfi léleknek,

Sajnos ezt a rajongást, amit mi n?k adni tudunk,
A férfi lélek érzi, hogy ez kell neki, de mégis börtönnek érzi.
És feladja a szerelmet, amib?l fejvesztve menekül el.

Az ilyen férfiból lesz, egy magányos farkas,
Ki magányosan úttalan utakon, valamit mindig keres,
Pedig azt keresi szüntelen, amit maga mögött hagy,
Azt a rajongást és szeretetet, amit egy n? adhatna meg neki,
Az pedig az, amit egy n?i lélek tud adni, a rajongást és a szerelmet.
Amib?l nem kellene a férfi léleknek menekülnie!

...

Gyönyör?nek indult kapcsolatunk,
Ami jó volt mindkett?nknek.
Hagytam, hogy ez az ár sodorjon Engem.

A sodrás, ami vitt el?re a mély érzelmekbe,
Az nem volt más, mint a Te rajongásod Értem.
A rajongásod hazug volt, amit mutattál Nekem,
Nem kellett más soha bel?lem, csak a testem.

Szép szavaid, rajongásod,
A szerelembe sodorta szívemet,
Te elhagytál engem, nem tör?dve ezzel,
Szívemet itt hagytad vérz? sebekkel!

...

Ma reggel ismét
Egymagam ébredek
Nagyon fáj még
Gyönyör? emléked

Ma reggel ismét
Láttam szép szemedet
De csak játszott velem
A fránya képzelet

Ma reggel ismét
Nagyra n?tt hiányod
Mégis csak te jelented
Az egész világot

Ma reggel ismét
Megbántam tettemet
Fekve az ágyon,
Kémlelve helyedet

Ma reggel ismét
Meg volt a könnycsepp
De ezzel tudom:
Semmi sem könnyebb

A ma reggelt ismét
Megírtam egy versben
Hogy a te egész napod
Legalább szebb legyen

Ma reggel ismét
Felkelek és indulok
Hordozom magammal
A b?nt és bánatot

De ma reggel ismét
Reménykedem kicsit
Hogy az én drágám még
Talán szeret picit...

...

Ez az ?rült szenvedély, amit irántad érzek,
Azt hittem, hogy ilyet már többet nem is érzek.
Már-már föladtam, hogy életemben több ilyen nem lesz,
De jöttél Te és ezt megadtad Nekem.
Ez a szenvedély, mi vibrál köztünk
Mint egy láthatatlan kötél tart össze minket.
A vágy mi bennem ég szüntelen,
A láng amit csak Te tudtál gyújtani bennem.
Nem kell más,csak Te,Te,és Te,
Nem érdekel senki más csakis Te.
Testem minden porcikája Te utánad vágyik
Sajgó lelkem, Te lelked után vágyik.

...