E szegény kis Magyarország védelme,
Egyedül a mi gondunk már eleve.
A mi hazánk, a mi földünk, mi jussunk!
Ha kell, akkor érte mindön harcoljunk.

Fuldokló, szalmaszálba kapaszkodik…
Hazafiúi kötelesség nekik,
Kiharcolni, a pénz, a posztót, fegyvert
És jó képet vágni a királyhoz, mert…

Keserű… vedd a királyt, ahogy vagyon.
Imádkozz… beszorulunk várba vajon?
Nagyságon vitézlő atyámfiai,
Keserű gondolat és most a kard ki?!

A nemes országunkat megtartani.
Ebgondolat véres kardot mutatni?
Idegen nemzettség lábát megvetni
Jött. Mi meg itt… országot megtartani.

Őfelsége inte; férjünk törökkel.
Alkudjunk meg, az idegen őrökkel?
Kényszerítsük, viaskodva gyalázzuk!
Ne hagyjuk magunk, hazánkat vigyázzuk!

Ravasz a török… hitszegő, kegyetlen,
Összeszedi aranyunkat a végeken.
Falu és szántó nélkül nincsen vár,
Még csak hódít török… kizsigerel már.

A ravasz bevonult már Szigetvárra,
Onnan hív minket szpáhikkal csatára.
Nádor ízen ez jól van így… zsoldos ő?
Szégyen ez? Mit szól ehhez a felmenő?

Keresztyén seregek zsoldosaitól
Mit várhatunk, mint felszabadítótól?
Ők is egymással vannak elfoglalva
És nekünk is jó a nagyok hatalma…

Meghalt Mátyás király óta igazság,
Egyébként sincs… kicsinek nincs igazság!
Ő magyar volt, bár horvátnak született,
Vezető az óta sem teremtetett.

Átok ül hazánkon, török míg lesz… itt?
Imádkozom végig az esztendeit.
Középkorban, döngölt földvárban ülve
Iga, sorsa hazánknak, szem lesütve?

Vecsés, 2003. április 27. – Kustra Ferenc József

...

A tavaszi szél kergeti a vetésbe kószált bárányfelhőket,
Föltehetően, szeretné hátulról kicsit megrugdosni őket!
*
Tébolyult a szél
Új létnek, vadul örül.
Kék ibolya él.
*
Szél végigfut
Erdőn, barázdák során…
Friss illatot hord…
*
Szemenszedett az eső, mit összesöpörtem betonról,
Mert úgyis kevés… szárazságot nem veri le homokról.
*
Szakadó eső
Áztatja megújhodást.
Szomjas növények.
*
Utolsó vízcsepp
Is leesik, már vége.
Növényfejlődés.
*
Tavasz az, ha kigombolt ingnyakkal megyek a viharban?
A vad szél meg befúj hónomig, meleget pazarlóan?
*
A szél citeráz,
Felhőnyájat terelget.
Friss levegőt fúj.
*
Kikelet dühöng,
Minden megújul, frissül.
Szép az újhodás.
*
Aztán ha alsómig elázok a már langyos esőben,
Tavaszi szél megszárít? A dolga, ez eredendően?
*
Melegség tölti
Meg a tájat, szíveket.
Hideg feledés.
*
Már szép a tájék,
Szél meg melegen csókol.
Fűben mezítláb.
*
Te tavasz! Úgy látom, te vagy a megújhodás könnyű parafa kérge,
Biztos, hogy te vagy a megújhodás, szélfútta parafa medencéje…

Vecsés, 2018. január 2. – Kustra Ferenc József – íródott: 2 soros versben és senrjú -ban, önéletrajzi írásként.

...

(Anaforás)
Hmm… ha nem függnék, uralkodó „összes” körülményemtől,
Még tán' jobb sorsom is lehetne -meg múltam- zsigerből.
Hmm… Születésemkor beborított egy nagy, matt fekete fátyol,
Még jobb is lehetett volna minden… ó, sorsom, mért elhagyol?
*
(Senrjú)
Nem is én döntök,
Körülményirányítás!
Sors, rég’ elhagyott…
*
Fekete fátyol
Megmaradt, csak az enyém!
Rég’ elhagyott sors…
*
Születésemkor
Borús égen, csillagok?
Elhagyott rég’… sors.

Pazar, ahogy meditálok, ezt tanácsolták nekem,
De nem használ, ez bizony ez, az én lehetetlenem.
A matt fekete fátylam, kitartóan kísért mindvégig,
Ez már marad! Születésem óra és most már a sírig…

(Anaforás, halmazrímes, belső rímes)
Kik kedvesek voltatok nekem, már mind régen elmentetek… végül,
Így aztán itt maradtam a fonton, ellenségek között, egyedül.
Kik kedvesek voltatok nekem, mind hiányoztok oly' végtelenül,
Így aztán majd megyek lélekúton… bizony elkerülhetetlenül.
*
Ó! Ha nem függnék
Mástól! Szeretet lengne…
Gonosz emberek!
*
Éjsötét fátyol,
Távoli erdőségbe…
Levélzizegés.
*
Adjatok éltet,
Fekete nélkül békét!
Csillagfény magány.
*
Szél dalolása,
Elrepítheti rossza?
Ez felnőtt mese…
*
Kihalt parkban rendszeresen meditálok,
Ez jó, mert ott idegen kutyákkal játszok…
Kihalt parkban, keresem elveszett életet,
Ez jó… mert ott érzem a sok bárgyú nézetet.

(Bokorrímes)
Van, hogy ott ér a sötét, holdvilágos este,
Én meg keresem a csillagokat, fűben heverve.
Hogyan tovább? Életrealitás, vággyal keverve…

Vecsés, 2015. május 5. – Kustra Ferenc József– tavaszi megújulás jegyében született gondolatok önéletrajzi írásként.

...

Rügyek pattannak
Egymás után, szárnyalnak.
Élet kezdődik.
*
Élet a réten,
Sok új virág tündököl.
Földi szivárvány.
*
Remény hónapok.
Vannak szerelmi álmok.
Nyíl’ akácvirág.
*
Ibolya illat
Lengi be mind, a mezőt.
Meleg szellő leng.
*
A virágos fák
Mellett, méhraj döngicsél.
Lélekújulás.
*
Hegyek még zordak,
Kopárság kezd zöldülni.
Hideg sziklatömb.
*
Harmatcsepp remeg
Hajnali leveleken.
Meleg napsugár.
*
A medve kinéz,
Bent hagyja a sítalpát.
Idő melegszik.
*
Fészeképítés.
Ez, remény kikelete.
Életsarjadás.
*
Cseresznyevirág
A csend ékesszólása.
Szamuráj Bushi.

Vecsés, 2015. április 26. – Kustra Ferenc József- Tavasz pályázatra készült… Matsuo Baso eredeti haiku stílusában.

...

Kicsiny bogarak
Szárnyai zúgnak körben.
Minden feléledt.
*
Kergetőzik két
Bogár! Napocska lesüt.
Hajnal, korán jő.
*
Egy cserebogár
Elkóborolt fény felé.
Rovarölő fény.
*
Madár csiripel,
Pillangó oly' sok ágon.
Ág! Meleg pihen…
*
Madárka fürdik
Már langyos pocsolyában.
Szárnytisztogatás.
*
Sárgarigóék
Dala, úgy erősödik.
Strófák rövidek.
*
Kikelet mindent
Beborít, hangos a táj.
Madárcsicsergés.
*
Természet ébred,
Vadul hangos trillázás.
Kiskert színesül.
*
Trillázó rigó
Fán terjeszti örömöt.
Itt a jó idő.
*
Szellő sem mozdul,
Pille hátán, napsütés.
Méhrajzümmögés.
*
Pillangók szállnak,
Vadvirágos rét felett!
Nedűk illata.
*
Napsugár ágyon
Nyílik réten sok virág.
Szállnak pillangók.

Vecsés. 2022. március 25. – Kustra Ferenc József - íródott: Basho féle eredeti stílusban…
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! Én már eddig cca. 3500 db –t írtam. + senrjút, senrjonixot, tankát stb.

...

A zöld szín jegyében…

Még játszadozik
Erdőben a hideg szél.
Zöld, előre tőr!
*
Zöld erdőben a
Madárdal messze zengő!
Fák alatt, zöld fű.
*
Zöldült hajtások
Várják a kikeletet.
Langymeleg már van.
*
Csermely csöndesen
Csobog, fagyveszély megszűnt.
Zöldülő erdők.
*
Langyos verőfény,
Sétál kizöldült réten.
Minden megújult.
*
Természet rezzen,
Hintázó fűszálaktól.
Rét, már kizöldült.
*
Rét beöltözött
Zöldülő fűkabátba.
Legelő is lesz…
*
Zölddel a fű, fa
És látja a pirkadat.
Szellő, melegszik.
*
Zöldülő fáknak
Gyenge hajtása nyílik.
Lombkorona lesz.
*
Terv-áradatok
A kizöldült erdőben.
Megújul minden.
*
Arany izzasztás…
Változatosan zöld fák…
Hajnal meleges…
*
Jó idő megjött,
Csodát hozott meleg szél.
Minden kizöldül.

Vecsés, 2018. február 28. – Kustra Ferenc József – íródott; íródott: Basho féle eredeti stílus-ban…
5-600 éve Japánban úgy tartották, ha a haikuíró, életében meg tudott írni 10 haikut, akkor ő már mester! Én már eddig cca. 3500 db –t írtam. + senrjút, senrjonixot, tankát stb.

...