Bús fürdőruha,
Úgy szeretne dolgozni.
Strand is már hideg.
*
Avarpaplanban
Élvezem puhaságot.
Levélreccsenés.
*
Ősz jött pőrén, mélázgatnak múlást súgó
Lomb-mocorgások, és az éppen lehulló
Csillagok távoznak mennyei létünkből,
Nálunk meg lesz avar-takarás levélből.
Megzizzen nyomukba a part menti nádas,
Szellő dala becsapós, mert mézes-mázas.
*
Eső hidegül,
Arcomon őszi a víz.
Szürke az égbolt.
*
Fák is vetkőznek,
Bokrok már meztelenek.
Győző, kóró-lét.
*
Szelek már zúgnak,
Arcon ver őszi eső.
Vizes cipőben…
*
Est is már hűvös.
Takaró alatt alszok.
Kutya, házában.
*
Hideg hajnalok,
Ködpárásak a mezők.
Már nem sétálok.

Vecsés, 2014. október 5. – Kustra Ferenc József– íródott, versben és senrjú –ban.

...

A poéta viszi magával az árnyékát…

(sedoka duó, 2+2 katauta)
Mindig jelen vagy,
Életemben árnyék vagy.
Igy mindig is velem vagy!

Mozdulsz, mint érzés,
Föltolulsz bennem… érzés.
Hathatós, mint egy végzés…
**
Fényes lúdtollad,
Örök árnyék írónak!
Gondolatömlenyt… írni.

Rabszolga-írnok
Vagy… ősi betűvető!
Magad írod sorsodat!
*
(3 soros-zárttükrös leoninusban)
Burjánzó gallyak hevülnek szégyenlős estében... gondolatok. Olvasók becsülnek?
Gallyak burjánzás... hevülnek, gondolatiság áthat, olvasók ellen ne szegüljek
Burjánzó gallyak hevülnek szégyenlős estében... gondolatok. Olvasók becsülnek?
*
(HIQ duó)
Liliom
Fehér sima lap...
Tollra vár!

Tollban-vágy
Állandón buzog.
Kényszeres.
*
(leoninus duó)
Igazi író, lépten-nyomon írás-vágy foglya, akkor is, ha a mű már megírva.
Ablakomban bámulok, a messzeség nagy távolság… tudom, jönnek még új májusok.
Látom vakablakban rajzolgat egy mécses, mondandója jó… rajzolt kép majdnem kéjes…
A rajzok rímelnek, dallamot csengenek, agyamban fekszenek, majd még tán' élednek.

Volt idő... élveztem a terheket, mára már jobban kedvelem írásos csendeket.
Az írás vágya, már… az igazi árnyékom, hogy még karcoljam fehér papírt, vágyom.
Sors keze fogja bölcsöt, árnyék jelen van és kisért, mutat szeretetteljes görcsöt.
Mécses szórakozik falon, reggel múl' alkalom, fekszek, leszorítom a matracom…

Vecsés, 2015. február l.-2024. február 16. -Kustra Ferenc József- íródott: alloiostrofikus versformában, önéletrajzi írásként.

...

Kedvesem hiánya…

Magad vagy szenvedélyem, Ilon!
Jaj! Körömnyomaim a falon…
Kaparom a falat,
Csókolnék egy ajkat…
Veled lennék párban, ó, Ilon.
*

Szabályos szenvedélyben élek,
Szenvedély segít, így túlélek.
Mehetnénk színházba,
Napoznánk gatyába…
Veled, jók lehetnek részletek.
*

Gyere már, légy a párom, Ilon!
Úgy túl lennék már eme harcon…
Imádnálak, nagyon,
Nem hagynálak napon…
Szerelmed jöjjön, vágyom nagyon.

Vecsés, 2019. augusztus 18. – Kustra Ferenc - Romantikus LIMERIK csokor, kedvesemnek!

...

Olyan vagy, mint szökött vágy Enci!
Hittem, nem tudlak elkergetni!
Közben csak leléptél,
Szó nélkül elmentél!
Fölényesen ment… csak eltűnni!

Életvonatunk egy gyorsvonat
Volt, közben mozdony… csak tolatott.
Nos, ez nagyon vicces,
De, oly’ érdemleges.
Látom, tudásom csak vontatott!

Lelkem… élettelen csendélet,
Markolom már a nincs életet.
Hívlak, szalmaszállal,
Másom nincs… hajszállal.
Elmentél… hová lettél… élet?

Vecsés, 2021. szeptember 7. – Kustra Ferenc József -íródott: romantikus LIMERIK csokorban.

...

Elkopott remény,
Már nem fényezi jövőt.
Mi… mi várható?
*
A sors, forró visszhangként dobban a másik szívében.
Érzik egymást éjjel-nappal, folyvást, egész lelkükben.
Erdők, hegyek tetején keresztül szólnak egymáshoz…
Réteken, mezőkön ragaszkodnak a szív szavához…
*
Csodámat várom,
De ez monotonitás.
Nincs új Nap alatt!
*
Elmúlt a tegnap,
A jövő, még csak forrong.
Létezik remény?

Vecsés, 2013. augusztus 30. – Kustra Ferenc József– íródott, versben és senrjú -ban… + önéletrajzi írásként.

...

Színes-őszhárfa hangok…

(3 soros-zárttükrös)
Ahogy megérkezik az ősz, kezdi és a saját hárfáján játszik,
A szerencsétlen nyár, az emésztő hangoktól meg csak lassan mállik…
Ahogy megérkezik az ősz, kezdi és a saját hárfáján játszik.
*
(leoninus duó)
Nyárutó arany fátylat sző, s erre ember is és az állat bizony vevő!
Üzen az ősz, tán’ Tícián vörössel ámít, meg még százfélével csábít!
Zöld növényekből kicsap a sokszínű vörös, kapaszkodva nézd, mert erős.

Estére meg vörösben játszik az ég is, úgy csinál, mutatja, hogy ő is még ég is…
Az ősz tenyerén hordozza, az újszerű szeleket, egyenként, mint fenegyereket.

(Senrjú csokor)
Rafinált az ősz,
Nyugodtan lopakodik…
Fűtési szezon!
*
Ködágynak csókja,
Nemsoká elkap minket…
Fűtési szezon!
*
Ősz tenyerében
Hordozza a változást…
Fűtési szezon!
*
Most már szél hárfa
Is az új dallamra kap…
Fűtési szezon!
*
Ősz kíméletlen
Elmenő nyárral… nem kell…
Fűtési szezon!
*
Ősz most igyekszik,
Mert tél kiebrudalja…
Fűtési szezon!

Vecsés, 2016. október 7. -Kustra Ferenc József

...