Te kellesz nekem
Én az életemet
Odaadnám érted
Hogy az enyém légy.

Ha az enyém lettél
Én megadok teneked
Mindent és nem kérek
Cserébe, csak hogy szeres.

Te vagy a kincs a világon
Az én számomra és ha
Mást más mást mond az hazudik
Megteszek hogy elhidd.
annyira szeretlek hogy
azt szeretném t?led,
hogy legyél az enyém
úgy mint a feleségem.

Ha nem szeretnéd
én várok a válaszodra
mert te vagy az igazi
a számomra és remélem

te is igy érzel én felém
te t?led szeretnék
szeretetet és az ölelésedet
és 1-2 gyönyör? szép
gyerekeket amilyen te vagy
De jó, hogy vagy nekem tudok kit szeretni
És tudok kire gondolni nap, mint nap
Mindent megadsz, ami kell az életbe
És jól érzem magam veled.

Nem félek temiattad, mert vagy nekem
Betöltöd az ?rt a szívem Ben és az elég
De van dolog, amiért van életkedvem
És van mit csinálni az élet Ben.

...

Valentin nap van és ma egyedül vagyok
nem sírok mert SZERETLEK,
lehúnyom a szemeim s Rád gondolok.
Milliónyi gyertyát gyújtanék
arra az útra ami hozzád vezetne
milliónyi angyalszárnyon repülnék feléd
ha lehetne.
?szinte tekinteted melyt?l könny szökik szemembe
becéz? szavaid édes csókod
gyengéd ölelésed kedves mosolyod...
ha Rád gondolok ez jut az eszembe.
Fekszem a csendben és várom a hangodat
egy szó erejéig hogy halljam "SZERETLEK"
s legyen múló pillanat.
Csodálatos érzés szerelmünk lángja
felülmúlja a csillagokat s ett?l boldog vagyok,
bárki felett borús lehet az ég mi tudjuk
felettünk a Nap örökké ragyog.
Még akkor is ha Valentin nap van
és én ma egyedül vagyok.

...

Valami más volt,
Valami új jön,
Valami jó jön,
Ha valaki itt lesz.
Valami más most,
Valakit várok,
Itt van egy érzés,
Egy régi fénykép,
Homályos emlékek.
Valamit kérek,
Csengess be, kérlek,
S ringass el újra.
Kereshetlek bárhol,
Ha nem akarsz látni,
De te vagy az érzem,
Akire várok,
Csókolj meg újra,
Hogy ugyanezt érezd,
S ne hagy el többet,
Legyél még mellettem,
Legyél az enyém,
Örökre,
Egyetlen.

...

Tudom, hogy szeretsz mégis fáj az élet.
Tudom, hogy élsz mégis láthatatlannak néznek.
Tudom, hogy kedvelsz mégis megbántottál
S, kedvesen, édesen átkaroltál
Tudom, hogy megbántad mit tettél
S, kedves hívószóra, mosolyra vágytál.
Néztél engem olyan, kedvesen, mámorítóan, édesen
S vártad azt, hogy megint minden rendben legyen.


Tudom, hogy ezt nem így akartad
Mégis megbántottál igazán
S, nem tudtam mit tegyek egy igazán szomorú éjszakán.
Tudtad, hogy nagyon rossz lesz mit tenni akartál
De te mégis belevágtál
S, nem foglalkoztál véleményemmel mit akkor eldobtál.


Tudtam, hogy megpróbáltál mindent helyrehozni
De ez nem ment igazán
Mert szívemet elraboltad
S tudtam csak TE érted dobban, igazán.
Szívemet nem fogadtad el hanem hanyagul eldobtad
S néztem vágyakozva utánad
Hátha meggondolod magad.

...

AMIT SZÍVEDBE REJTESZ


Amit szivedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt;
amit szemeddel sejtesz,
sziveddel várd ki azt.

A szerelembe - mondják -
belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság,
mint egy falat kenyér.

S aki él, mind-mind gyermek
és anyaölbe vágy.
Ölnek, ha nem ölelnek -
a harctér nászi ágy.

Légy, mint a Nyolcvan Éves,
akit pusztítanak
a növekv?k s míg vérez,
nemz millió fiat.

Már nincs benned a régen
talpadba tört tövis.
És most szivedb?l szépen
kihull halálod is.

Amit szemeddel sejtesz,
kezeddel fogd meg azt.
Akit szivedbe rejtesz,
öld, vagy csókold meg azt!

...

Az élet viharos tengerén,
Az ember bátor, s szerény.
Társát keresvén,
S egyszer talán meglelén,
Boldogságát elérvén,
Átkel az élet tengerén.

Sok akadályt leküzdvén,
Harcolj az élet peremén.
Maradj bátor és szerény,
Hisz az élet igen kemény.

Jóságodat meg?rizvén,
S szavaimat elemezvén,
Átkelsz az élet tengerén,
Boldogságod meglelén.

Az élet viharos tengerén,
Az ember bátor, s szerény.
A hullámokat elkerülvén,
Kelj át az élet tengerén!
Légy boldog, hisz ez erény,
Az élet már nem is oly kemény.

...