Kiemelt szerelmes vers kategóriák
Szerelmes vers beágyazása
Szerelmes vers keresése
Szerelmes versekben
Szerzők között
Ok
Érezd hogy itt vagyok
Ha csodálatos reggelre nyitod a két szemed
az els? gondolatod engedd,hogy én legyek.
Angyal arcot öltök és kísérem életed,
óvlak mindent?l.
Azért vagyok hogy melletted legyek.
Amikor a sötét eget beragyogják a csillagok,
kísérem az édes álmod,érezd hogy itt vagyok.
...
Eddig ennyien olvasták: 2885
Koschir Andrea
Egy éve
Ugyanaz a fájdalom
Ugyanaz az érzés
Ugyanaz vagyok
Csak veled egész

Egy éve hogy megismertelek
Egy éve szólnak szívemben versek
Azóta nem felejtettelek
Mert egy éve hogy szeretlek

Azóta rád gondolok
Mást már nem akarok
Azt akarom hogy örökké veled legyek
Hogy a világ a miénk legyen

Az érzések nem múlnak
Az életem csak te vagy
Akarok örökké veled lenni
De nem akarlak elveszíteni

Kérlek maradj velem
Szép kedvesem
Az élet csak veled szép
Nélküled nem vagyok egész
...
Eddig ennyien olvasták: 2897
Carissima Fidelissima 01.
\\\"Ecce, carissimi, dies illa judicii magna et terribilis instat. Praetereunt dies nostri, et velociter advenit praeclarus adventus Domini.\\\"

?Ha azonban valaki mind le akarná írni - azt hiszem -, annyi könyvet kellene írnia, hogy nem tudná az egész világ sem befogadni.?

Szeretem az éveket,
amikor életem része voltál és leszel.

Szerettem a füstös kocsmát,
ahol el?ször láttalak,
a félhomályt,
a billeg? kis asztalt,
a cigaretta maró ízét,
idétlen fekete b?rkabátodat,
annyira nem illett Hozzád!

Szeretem a nyíregyházi éjszakát,
amikor megismertelek,
még akkor is,
ha észre sem vettél.

Szeretem az er?t, ami Bel?led árad,
hogy nem tör meg az élet,
hogy van er?d mindig újrakezdeni.

Szeretem a megújulást:
amikor beléptél az ajtón,
fáradtan és megtörten,
de ahogy barátn?ddel csevegtél,
megfiatalodtál,
s t?ntek a nehéz évek,
a megtörettetés.
Gyermeki voltál megint,
tiszta, lelkes és fiatal.

Szeretem a pillanatot,
amikor rájöttem,
fontos vagy nekem.

Szeretem a napot,
a múltba visszanézve,
amikor megtudtam,
hogy a városba költözöl,
s szerettem a délutánt,
amikor bejöttél hozzánk,
bár láttam,
hogy rám nem nagyon emlékezel.

Szerettem a múlt órák sorát,
ahogy ott ültél,
s a munkát magyaráztam

Szerettem a régi utakat,
amikor az országot jártuk,
szeretem a téli esték emlékét,
a fagyott cigarettafüstöt,
messzi helyeken,
kiszakadva a napi robotból.

Szeretem,
hogy álmodban kimondtad nevem.

Szeretem a kis piros versenyautót,
amit fiamnak adtál,
meseautónak hívja mindig,
az örök Karácsony titka az.

Szeretem ?szinte szavaid,
szeretem lelked meztelenségét,
titkolt bölcsességedet.

Szeretem,
hogy jobbnak hiszel engem,
mint vagyok,
hogy ösztönzöl arra, hogy jobb legyek.

Szeretem, hogy mindig
mellettem voltál és vagy,
bármit tettem,
vad ?rültségeket.

Szeretem bölcsességedet,
hogy megérted gondolataim,
egy pillantás, egy szó elég.

Szerettem okosságodat,
hogy értetted, hogy
?minek egy zsidónak papagáj...?

Gy?löltelek és gy?löltem a szegedi éjszakát,
gy?lölöm, ahogy kérdésed bennem él,
gy?lölöm ezt a lelki rákot,
mit belém oltottál.

Szeretem az energiaital-íz?
ébredéseket.
...
Eddig ennyien olvasták: 1631
szeretni
Szeretnék egyszer boldog lenni,madár dallal ébredezni.Simogatni arcát olyan lánynak, kit igazából szeretni lehet. Minden vágyam az nekem, hogy szeressek, és boldog legyek.
...
Eddig ennyien olvasták: 1319
Akarlak
Nem akartam szólni,
Mert zavarlak..
De nem tudom tagadni,
Egyszer?en akarlak.
Kellesz minden nap, mint oxigén,
Hadd legyek ott a szívedben: ÉN!
...
Eddig ennyien olvasták: 1345
Ádámnak mondott valaki
Ádámnak mondott valaki,
s egyedül éltem édenemben.
Fels? virágok százai
dícsértek illatukkal engem,
és az ?si állat-sereg
mind sz?kebb körben körülöttem,
még b?n nélküli testemet
bámulta szertelen gyönyörben.
Csobogó patak sietett
csókolni mezítelen lábam,
és tükrében szemeimet
boldogan mosolyogni láttam.
S a hegyek lépcs?fokait
mid?n öntözte esti harmat,
eljött a boszorkány, Lilit,
útján azurkék alkonyatnak.
Mint csendes álom, b?ntelen,
oly könnyed, lenge volt a lénye,
mint gyógyító kacaj, nekem
oly édes volt szava zenéje.
Boldogabb már ne is legyek !...
Ám az átkozott fának árnyán
elszunnyadtam..., s hogy ébredek,
csendes mosollyal Éva vár rám...
Mire a kék hajnal megint
reáhajolt a tengerekre,
az én Lilitem messze t?nt,
akár az árnyék - mindörökre.
...
Eddig ennyien olvasták: 1169
Szenvedély,

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó