Emberben bízni,
Nagyon rémes gondolat.
Kárát szenvedtem!
*
Bámulok. Csak úgy
Látom világot, hazug...
Mit hoz a jövő?
*
Az élet álom,
De oly’ mint egy rémálom;
Kéne ébrednem.
*
Érzelem völgybe
Tombol lelkem mélysége;
Mást nem érdekel.
*
Siker, mi kerget!
Utol nem ér, nem siet.
Csak megyek tovább….
*
Magam vagyok én
Kívül-belül fenomén;
Hiszik? Vagy csak én?
*
A csönd oly’ sűrű,
Hogy körbeölel, megfojt;
A lelkem sajog.
*
Életfa gyökér
Vagyok saját magamnak;
Locsolást kérek!
*
Kinek hatalma
Nincs, ne mondjon véleményt...
Sárba tapossák!
*
Ha én igazat
Mondok, jól megköveznek;
Így volt mindig is.
*
Szürke állomás
A következő megállom;
Vizet veszek fel.
*
Elbandukolok,
De nem tudom, hogy merre;
Gyere Te erre.

Vecsés, 2012. szeptember 10. – Kustra Ferenc József – íródott; senrjú csokorban.

...

Két kézzel markolom,
Kívülről rácsot… szaggatnám…
Sír lelkem… csontvázam!
Nem akartam én már láncot,
Meg nem, elvi szabadságot…

Vecsés, 2015. május l. – Kustra Ferenc József - Széles Kinga, azonos c. verse TANQ átirata. A szerző engedélyével. (A TANQ az én fejlesztésem. A tankától a szótagszámban különbözik = 6-8-6-8-8)

...

Az azúr fénnyel áradó utcákon,
A selymesen halovány kék ég alatt,
A házak homlokzatának csillogón
Visszaverődő visszfénye nem oly' matt.

Nők, mint azúr színű arany üstökős,
Úgy mentek tova, szinte átsuhantak.
Ruhájuk lebegett, arcuk gyönyörős,
De mindez csak álom, mit mások láttak.

Vecsés, 1998. december 28. – Kustra Ferenc

...

Nem létező időrészecske…

Minden pillanat múlt és jövő,
A jelen nem mérhető idő.
Valamit mi, már vagy megéltünk,
Vagy mi még nem… de majd megéljük.

Pillanat varázsa a jelen,
Ez nem mérhető idő elem.
Vagyis ember nem jelenben él,
A tiszta múlt az, mit annak vél.

Budapest, 1998. január 11. – Kustra Ferenc József

...

(Septolet)
Furfangom
Fölkavarom,
Nem gyónok,
Cicáskodok…

Csavaros észjárással fejtegetek…
Józanul dülöngélve hergelgetek…
Jótékonyságból, keresztbe teszek…
*

Érthető válasz adni,
Értelmet… választani.

Gondolkozzon hallgató,
Csepeg csobolyó…
Haldoklik öreganyó.
Kinek furfangosodjak?
Majmoljak?
*

Ördög nem alszik,
Nem hörcsög... antik.
Gyűlölet csöpög,
Zömöken röhög,
Röfög...

Lét göcög,
Cöcög…

(Bokorrímes)
Ördög nem alszik, még csak kicsit sem pihen,
Lazán gondol egyet és már odébb libben.
Van több szmötyim, benne is hagy mindegyikben...

Vecsés, 2019. május 13. – Kustra Ferenc József – írtam; septolet csokorban és bokorrímesben.

...

Drága Asszonyom, Antónia!
Régóta tudom: özvegy-árva…
Mélázgatok magán,
Csúszok a vágy-talpfán.
Meg kén’ szereznem Antónia.

Kérek egy randevút Asszonyság!
Ott ébredhetne, kis csókosság.
Koccintnánk’ kávéval,
Frisses lélekhúrral…
Egyeztetnénk, hogy mi valóság...

Drágám! Vágyottam! Antónia!
Legyen az oldalbordám még ma!
Ó, ha együtt élnénk,
Egymást éltethetnénk…
Szívboldogságom, Antónia!

Vecsés, 2021. március 4. – Kustra Ferenc József – íródott: romantikus LIMERIK csokorban.

...