Te vagy szívem
másik fele,
Te vagy az életem
rejtekhelye,
Te vagy titkom ajtajának
a zára...
Nálad szívem pitvarának
kulcsa...
Te vagy lüktet? szívem
dobbanása,
Ünnepl? lelkem
édes álma.
Te vagy álomba ringatóm,
szerelmet kézb?l itatóm.
Te voltál sorsom könyvének
írója
Vagy ma is rang adója,
S leszel halálig az adósa!

...

Egy kicsi angyal aki a szívemben szárnyal.
Vele fekszem éjjel és vele köszönt a hajnal.
Szívemben zeng? kis aranyos dallal,
Ez a dal ami neki szól és vele szárnyal!

Örömömnek minden pillanatát vele élem,
? az akiért oda adnám az egész életem!
Szívem egyik zugában ?rzöm szerényen.
Nem tudja még ? sem. Mennyire szeretem?

Gyönyör? szemeit, ha meglátom elolvadok?
E szemek miatt irigyek rá más angyalok.
Olyan szépek, mint a tavaszi nyíló virágok,
Mikor a réten járok, csak rájuk koncentrálok.

Minden csöppnyi bátorságom összeszedem!
Tovább verseimben nevét nem leplezem?
Fellebbentem a fátylat, és nevén nevezem.
Tudd meg hát kedvesem, Te vagy *?em?

Áhh neved mégis titok marad még,
Lelkem egét csak Te színezed még.
Ha megtudod, hogy te vagy az kit szeretek,
Ne rettenj meg csak mondd, hogy szeretlek!

...

Távoli kedvesemhez! ( Kelemen Zsóka 2011-08-18)

Kedvesem ki úton vagy
Gondolsz néha rám?
Eszedbe jutnak-e, a szerelmes éjszakák?
Gondolatban elkísérlek a messzi útra téged,
Hogy én legyek ki mindig nyugalmat ád néked!

Én vagyok a szell?, mi simogatja arcod!
És én vagyok a felh?, mi takarja a napod,
S én legyek a víz mi h?síti tested, s szomjadat oltja,
Mint, szerelmesed forró csókja a lelked vágyát oltja!


S ha eljön az este, fejedet ölembe,
Mint, puha párnára gyengéden hajtsd le.
Pihentet? álmod, nyugalmad vigyázom
S míg alszol kedvesem, szerelmedre vágyom!

A te álmod is kísérje a szerelem vágya,
S én legyek a te vágyaidnak álma!
Szeress! Hogy én is szerethesselek!
Ölelj, hogy ölelhesselek!
Két karom téged vár a hosszú útról vissza.
S boldogságom így lesz veled teljes és tiszta!

...

Érzem egy fájó szív dobbanását,
Mely megszakad a másikért.
"Bántottalak" már nem is egyszer,
Ezért kérek bocsánatot ezerszer.
Fájó szíved láttán könnybe lábad a szemem
Érted hull ezernyi könnyem.
Sajnálom minden egyes b?nöm,
Mellyel fájdalmat okoztam.
Kínok közt verg?dik lelkem,
Hogy ezt veled megtettem.
Azt hogy SZERETLEK nem hazudtam soha!

...

Megijeszt a sötétség,
az, hogy már nem ölelsz.
Fáj ez az üresség,
mi a lelkemben pihen.
A földön fekszem
kínokkal, terhekkel,
repülni már nem tudok,
így nem mehetek el.

...

Nyugodt a lelkem
Nem szomorú, nem zaklatott
Csak vár arra,
Hogy a túlvilági hajó
Átvigyen a túlsó partra.

Örök mozdulatlanságban
Belesüllyedve a sárba
A magamfajtákkal
Örök kárhozatban
Ezzel az örökké tartó gyásszal.

Ott, ahol még nem ismerik a neved
Ott, ahol nem ismernek fel,
Ha megmutatom a képed,
Mit útközben beejtek a tüzes folyóba,
Hogy ott leljen örök kárhozatra
Izzó vérembe zárva.

Hogy ott égjen,
Mert ott a helye
S, hogy hozzám egy kicsit közelebb legyen.

...