Nyugodt a lelkem
Nem szomorú, nem zaklatott
Csak vár arra,
Hogy a túlvilági hajó
Átvigyen a túlsó partra.

Örök mozdulatlanságban
Belesüllyedve a sárba
A magamfajtákkal
Örök kárhozatban
Ezzel az örökké tartó gyásszal.

Ott, ahol még nem ismerik a neved
Ott, ahol nem ismernek fel,
Ha megmutatom a képed,
Mit útközben beejtek a tüzes folyóba,
Hogy ott leljen örök kárhozatra
Izzó vérembe zárva.

Hogy ott égjen,
Mert ott a helye
S, hogy hozzám egy kicsit közelebb legyen.

...

Köszönöm a vigaszt, amit szeretnél nyújtani Nekem,
De az Én holnapom mindig, minden nap, rosszabb lesz,
Igaz az életünket nem, csak magunk formáljuk,
Azok formálhatják, akiknek engedni hagyjuk!
Haladnék, de nem tudok, mert nincs az velem, akit szeretek!
Nem vagyok er?s, mint ahogy mutatom,
Egy gyenge lelk? n? vagyok, akit a vágyak éltetnek!
Ha nincsenek ezek, a lelkem a testemmel el van veszve!
Ne hagyj el, kérlek, ki az életet adja nekem,
Hisz Te vagy számomra a föld, a víz és a leveg?,
Ha nincs a lábam alatt a talaj elesem,
Ha nincs a víz mi éltessen, akkor elszáradok,
Ha nincs az éltet? leveg? megfulladok!
Te vagy nekem a lét, amit nem tudok nélkülözni!
Mert Nélküled nem létezem!

...

Sajnos nem egyszer? az életem, nem is volt soha!
De szívembe és lelkembe elhoztad a reményt és a hitet,
A reményt, hogy még lehetek boldog ezen a földön,
A hitet, hogy higgyek abban, hogy jó az élet!
A lelkemben megsz?nt létezni a remény,
A hitem elveszett úgy érzem örökre,
Hogy az élet jó lehet még egyszer!
Meglegyintett az élet keser? íze ismét,
Életemben újra és újra, ezt érzem,
Ez a keser?ség tönkre tesz Engem,
A Vágy az után, hogy nem érezhetlek,
A vágy, hogy nem az enyém lehetsz,
Ez a Vágy, az ami fölemészt Engem!
Lehetnek, orvosok kik keresik a gyógyírt,
De Én tudom, hogy a gyógyszerem nem a pirulákban van!
Lelkem szenvedése a testemet fölemészti,
És, úgy érzem, hogy lassan az elmémet is!
A hiányod pótolni nem tudom senkivel,
Így, lassan elsorvadok és az elmém is elhagy!

...

Szép remények ne hagyjatok el! Szeretem azt a N?t akit kell. Álmomban a valóságban mindig velem van, ölelést, csókot, simogatást a karjaimban ad. Érzem a lelkemben szeret igazán, testem remeg mikor simogat puhán. Cirógat ölel, átadja vágyait, remeg t?le a szívem, s a lábaim. Tekintete szerelmesen sugárzik, minden rezdülését felém irányít. Boldog vagyok, boldogság tölt el. Szeret a N?, ahogy kell.

...

A szerelem bársonyos talaján lépkedek feléd. Kinyitottad a szíved kapuját,belépek Én. Vágyakozó szavaid suttogod felém, Tágra nyílnak a szemeim, szerelmed izzó lánggal ég. SZERETLEK!- A lelkem, szívem érzi, Finom éjszakák, a szapora szívverésem is jelzi.T?z van bennem, boldog vagyok. Szerelmes szíved a szívem mellett dobog.

...

Kincset érsz nekem Szerelmem, Neked adom életem és mindenem. Vágyak, érzések, amit kapok T?led A szívembe zárom, a lelkemben érzem. Megbecsülöm minden gazdagságom, Földi kincsem, égi boldogságom. Szeretni foglak életem végéig, szerelmes leszek Beléd a végtelenségig.

...