Minden percben érted dobban a szívem,
jelezve ezzel, hogy érted élek.
Miden másodperc amit veled töltöttem,
beleíródott az én lelkembe!
Gyönyör? szép volt azon pénteki nap,
Mindkett?nket a szívünk vezetett aznap.
Megpillantva téged, mint mennyei ajándékot,
küldött hozzám a sors, s megajándékozott.
Szellemed lángra gyújtotta szívemet,
A lelkem újra élni kezdett.
Ki vagy te? Mit teszel velem?
Teljesen megbabonáztad énemet!
Arcom piroslott, szívem zakatolt,
átjártak engem a gondolatok.
Vajon hasonlóan érzel?
Te is megborzongsz testedben?
Beszéltünk mindenr?l, amir?l csak lehetett,
Azon a szép holdfényes éjjelen.
Abba a pillanatban, már éreztem,
hogy te vagy az a lány, akit kerestem.
S végül mint egy pár, kéz a kézben,
sétáltunk végig a környéken.
Soha nem gondoltam volna, hogy ez
lesz életem legjobb napja.
Eljött a búcsú, a szívem zaklatott,
vándorútra kelnek bennem a gondolatok.
De elhatároztam, hogy merész leszek,
és feltárom neked az érzéseimet!
Már éreztem hogy a veled töltött id?
csak pár perc lesz csupán.
El?törtek bel?lem a gondolatok,
és megkérdeztem, hogy összejönnél e velem?
El?ször csak által ott, némán hallgatag,
sóhajtottam, s mélyen rád pillantottam.
Rám néztél, s ajkaid szólásra nyílottak,
s válaszoddal összekötötted sorsunkat. ... |
