Szemedbe nézek,
s fejembe lát a fájdalom,
Hogy szeress, hogy csókolj,
tudom el nem várhatom.

De megismerni úgy kívánom
édes íz? lelkedet,
ha t?lem ezt is elveszed,
az ?rület lángja eltemet.

Bámullak, de pillantásod t?lem,
Rabló begyár! elmarod,
de rád nézni újra,
gyáva eb vagyok, hisz tudod.

S ha fülembe nyargal csikóstul
édes cseng? dallamod,
rút, megtiport arcomon,
egy másik világ felragyog.

Csóválja tépett farkát
az ütlegelt kiskutya,
kihez megbocsátván b?neit,
nyájasan szólt az ura.

úgy várom én is
a gyengéd, barát szavakat,
s ha megbocsátasz, én fogadom,
mint t?zt?l izzó csókodat.

De máshoz szól az ének,
s én a békés b?ntelen,
megbocsátást nem találva
heverek bús szívemen.

...

Két gesztenye elbujdosott
Barna lomb mögé,
Bújócskáznak nevetnek ott
Rejtekem felé.

Földön ülve mezítelen
két szép kis bogár,
mind a kett? engem figyel,
kerget?zne már.

Libben-lobban könny? fátyol,
zúg a vízesés
T?zzel, vérrel elvarázsol,
Valós és mesés.

Földre ránt az égi álom
Mellé húz a vágy,
B?re illat, elsimítom,
lángol, hangja lágy.

sóhajt, mikor szíve dobban,
s egy a két világ,
teste mámor, lelke roppan,
körme belém vág!

Fájdalom, most kéjes ária
másodperces ár-apálya,
reszket, robban ? s a párja,
S zúg a bársony éj.

...

A sötétség varázslója,
Te átkozott lélek!
Végig kíséred életem,
nyomorulttá teszel de nem félek!
Féljen t?lem a halál ami a nyomomban áll
engem elkerül s végül Rád talál.

Nem vagyok én más,
csak egy fény az éjszakában.
A varázser?imet Te diktáltad.
Állítsd meg a halált és véget ér a harc.
megmutatkozom,nem vagyok más
mint egy boszorkánynak öltözött Angyalarc.

...

Már elfáradtam s tudom én vagyok a vesztes,
Már nem bírom ezt a fájdalmat amit nélküled keresek!
Kidobtál egyik napról a másikra ,
Mint egy szemetet a kukába.
S én most már nem küzdök érted,bármennyire is szeretnék.
De még ezt had mondjam el:SZERETLEK KEDVESEM MINDÖRÖKKÉ!!!

...

mikor reggel felkelek, csak nézek
nézek minden fele de téged nem lellek.
mikor tudom azt hogy más mellet ébredsz.
fáj hogy tudom nem lehetsz melletem

...

Te vagy szívem legmélyebb pontja
Te vagy a gondolatom magja
Te vagy kinek köszönhetem az életem
Mert te vagy kiért élnem kell
Jöjj hozzám, jöjj velem
Te vagy a szerelmem
Hozzád, hozzád megyek ha tudok
Hisz boldog leszek, ha veled vagyok
Az életem nem tudom mással elképzelni
Nem akarlak téged elveszíteni
Hidd el te vagy az életem
Mert örökre téged szeretlek
Nekem nem kell más, csak ez a vallomás
Hogy örökre szeressük egymást!

...