Letöredezettek…

Kút káváján pihen… holló.
Peches ember munkanélküli. Bánata: nincsen meló.

Mért
Lehet
Másoknak
Minden? Neked
Meg munkád se, nincs.

Csak
Lebzsel,
Ám jól él.
Szorgos voltál,
Még se nincs munkád.
*
Jó voltál, dolgoztál.
Munkátlanság megtalál még,
Miért pont te? Kérded.
*

Lóháton, gyorsan vágtat az intéző,
Már elveszett kobakjáról a fejfedő.

Csak
Diktál
Magasról.
Ám majd egyszer,
Leszáll a lóról.

Ki
Fenn áll
Magason,
Le kell jönni
Elszámolásra.

Ki
Gőgös
S parancsol,
Neki is szól,
Majd trombitaszó...
*
Helyet cseréltek majd.
Egyszer Te leszel ott, hol ő,
Ezt kívánod most épp.
*

Kismacska prüszköl hóban,
Sokan ülnek falóban.
Jót játszanak, borulnak csónakban.

Van,
Hogy nem
Tetszik de
Ne hívd ki a
Sorsot! Ráfizetsz...

Van
Úgy, hogy
Nem jó, de
Ne játssz tűzzel!
Megéget... vigyázz!
*
Még rosszabb is lehet,
Ne félj. Ami jár, utolér.
Légy csak türelemmel.
*

Leégett a rántás,
Lesz ebédre más.
Hal ebédhez kell kapás…

Nem
Ehetsz
Azt, amit
Épp szeretnél,
Csak amire jut.

Ha
Szegény
Vagy, egyél
Csak kenyeret…
Húsra már nem jut…
*
Száraz kenyér és víz.
Ez az étek éppen mostan.
Maradjon holnapra.
*

Nincs is béka miskolci kocsonyába’,
Ember nyugodtan eheti két pofára.

Ha
Bántasz,
Nem bántlak.
Csak nyugodtan
Egyél, nincs mérgem.

Ha
Hozzám
Rossz voltál...
Mérgem nincsen...
Egyél, nyugodtan...
*
Nem haragszom rád sem,
Békés vagyok, haragtalan.
Szeretem életem.
*

Csikó kanca vágtat anyja után,
De még setén és sután.

Míg
Család
Vesz körül,
Addig élhetsz
Csak, biztonságban.

Mig
Szülők
Vigyáznak
Rád, addig élsz
Nagy biztonságban.
*
Amíg gyerek vagy, jó.
Életed szép lehet, vidám.
Bárcsak igaz volna.
*

Szopós malac sír az anyjának,
Farkasok közelben… jó vacsorát szaglásznak.

Mért
Bántják
A gyengét?
Nem bánt senkit…?!
Élni szeretne...
*
Ne légy gyenge soha.
Aki gyenge, bántják mindig.
Ez a dzsungeltörvény.
*

Disznóölésnél van, hogy disznó elszalad…
Böllér lecsüccsen, késsel magára marad.

Vedd
Észre!
Szállj szembe!
Sok kudarcot
Rejteget a sors.

Ne
Csüggedj!
Az élet
Már csak ilyen,
Kihívás s kudarc.
*
Míg kell, védd magadat,
Senki más nem fog védeni.
Csak Te vagy magadért.
*

Elefántnak nagy az ormánya…
Disszidensnek nagy a honvágya,
Kicsi… ormánya.

Már
Bánod,
Fáj tetted…
Viselned kell
Következményét.
*
Figyelj és tanulj még,
Mert tanulni mindig lehet.
Legközelebb másképp...

Vecsés, 2015. júl. 2. – Szabadka, 2018. máj. 9. – Mórahalom, 2018. jún. 10. – Kustra Ferenc József – a 10 szavasokat én írtam, alá az apevát Jurisin Szőke Margit (az apevák címe: ”Élet szálkák”)
és a HIAQ –kat Farkas Tekla.

...

Nyár, nagyon megroppant,
Tartása már csak épp langyos.
Viharral jött esők.
Hol vagy édes buja álmom?
Lecsúsztál az ingoványon?

Mint egy hajótörött,
Lemaradt a meleg idő.
Viharnak sodrása.
Sáros, agyagos talaján,
Elrabolt egy büdös sárkány.

Szél, jó nagy sikolt
A mezőn, ég olyan közel…
Vihar, már gyötrődő.
Szuvas foga nyakad tépi,
Bérét ilyen módon kéri.

A gomolygó felhők
Széleit, szél letördeli.
Magasban van vihar!
Kiszívja belőled léted,
Lassan fogy belőled élted.

Az imbolygó nyírfák,
Mint kísértetek… éjfélkor.
Kócolgatós vihar.
Összerogysz majd a sarokban,
Mint kupac rongy egy csomóban.

Vízparti a fűzfa,
Gallyával fésüli vizet.
A vihar mozgatja.
Ott már soha fel nem éledsz,
Így lesz lassan most már véged.

Vecsés-Győr, 2016. augusztus 2. - Kustra Ferenc József- TANQ -ban írta meg a szerzőpáros…
A HIAQ -kat én írtam, alá a verset, szerző-, és poétatársam Ötvösné Németh Edit. A versrész címe: „Sárkány”

...

A sorstragédiát tankában írta meg a szerzőpáros…

Lombok, madarak…
Pillangók, virágok, fa!
Ősi rend régi.
Volt egy fiú és egy lány,
Szép szerelmük volt… talány.
*
Hold álmokat hint,
Nyár-éji… ölelésben.
Égbolt, csend-tető.
Együtt voltak mind' este,
Míg hold, napot kereste.
*
Erdőnek csendje,
Fáknak zúgó moraja.
Levélzizegés.
Fűz, titkukat rejtette,
Lombja őket ölelte.
*
Fehér liliom
Szára kúszik ég felé.
Isten, nyugalom.
Fiú a lánynak hozott
Szál fehér liliomot.
*
Nap kézen fogja
A vízcsepp testvéreket.
Új utat jelöl.
Ajkaik csókolództak,
Jövőről álmodoztak.
*
Nap elkíséri
A vízcsepp testvéreket.
Utat megmutat.
Nap mint nap, vágyak nőttek,
Vétekbe vitték őket.
*
Nyugalomcsónak
Sodródik vihartavon.
Sok tavirózsa.
Testük a vágytól vibrált,
Két lélek is… eggyé vált.
*
Könyörtelen a
Katonaság. Kiképzés.
Messze, bent lakás.
Gyors behívó érkezett,
Haza… hív! Menni kellett.
*
Élet múlandó,
Boldogság létezik-e?
Könny mossa arcot.
Boldogságuk elillant,
Szemükben könny felcsillant.
*
Egymás hiánya,
A boldogság korlátja…
Kapcsolattartás.
Levelek mentek-jöttek,
Rosszullétek is jöttek.
*
Bent híreket vár.
Kint vannak újabb hírek…
A távirat gyors.
Hírt küldött szerelmének:
Kérj eltávozást, kérlek!
*
Az ég-kékje szebb
Mint, máskor. Virág virul.
Élet csúcsponton.
Estére megérkezett,
Liliomot is szerzett.
*
A szokott helyen,
Ritkán, nagy beszélgetés.
Szavak tobzódnak…
Találkoztak fűz alatt,
Lány száján szó, nem apadt.
*
Kéklően szép ég,
Messzi hegyorom fölött.
Semmiből… villám.
Hírt mondva, sírva fakadt,
Fiú szó nélkül maradt.
*
Ijedtség és a
Félelem, olyan nagy-úr!
Dönt… vad stresszhelyzet!
Ijedten fegyvert fogott,
Két életet kiontott.
*
Villám lecsapott…
Csoszogó, múló percek…
Tűz, démoni lett!
Sírva a földre rogyott,
Tudta rossz döntést hozott.
*
Holdnak a fénye
Lágyan landol arcokon.
Rét füvén alvás…
Mikor a hajnal hasadt,
Három test… fűzfa alatt.
*
Könnyű szél ringat,
Gyenge pipacsvirágot.
Szárat, kettétör!
Egymáson vérbe fagyva…
Liliom, elhervadva.

Szabadka, 2017. június 5. – Vecsés, 2017. október 9. –Jurisin (Szőke) Margit – a tanka versét én írtam, (a címe: „Elhervadt a fehér liliom”) fölé a haikukat, szerző-, és poéta társam, Kustra Ferenc József.

...

A tanka csokrot eredeti Bashó féle stílusban írta meg a szerzőpáros.

Rebbenő harmat
Reggel csókja oly’ buja.
Párás virradat.
Lágyan hullik a földre,
Elhagyja ágát őszre.

*

Hajnalban, ködös,
Hideg reggelen; szélcsend.
Átázott avar.
Lepihen a mezőre,
Nedves lesz egykettőre.

*

Összehúzta már
Magát a gőgős hőség.
Jön hajnali dér.
Ott marad egyelőre,
Nem száll a hegytetőre.

*

Falevél sárgán
Rezzen a hűs hajnalban.
A harmat nehéz.
Nem vágyik az esőre,
Csak puha heverőre.

*

Gyümölcsöt ontja
Színes ruhában a fa.
Már hajnal hideg.
Végigfut testén ere,
Életét bevégezte.

*

Didergő hideg
Hűti hajnalban avart.
Kutya is vacog.
Fekszik csak elvérezve,
Bújába temetkezve.

Vecsés- Budapest, 2016. július 1. - A haikukat én írtam, alá a verset, szerző- és poétatársam Szedő Tibor. A versrész címe: „Sárga falevél”

...

Az élet, maga egy nagy vasúti állomás,
Innen megy és jön vissza a vonat-utazás.
Van itt mellékvágány, meg váltó és indóház,
Az életben, hogy van meleg váróterem? máz?
Van resti, meg szerszám-takarítószer raktár
És van vonatunk, ami nem is állt meg ma már.

Szokott lenni télen hófúvás és ebből jeges hóakadály,
Mikor is a vonatunk elakad, így marad a ködös homály?
Van itt még, jó nagy, nyitott, töredezett és szeles peron,
Ott kell várni, felszállni és már fent vagyunk vonatunkon.
De van ám itt peronlakó, aki kiszorult a meleg váróból,
Ő olyan, mint bepiszkított macska, amit jól kivágtak a házból?

Peronlakó ül és alszik, ha tud, sínközeli rozzant padon,
Zacskóban tartja lopott kenyerét, pad alatt, lent a betonon.
Olyan szegény ő, hogy ez a lelkiségét, az eszét befedi,
Keskeny perontető alá, a vihar az esőt is beveri.

Télen van, hogy a szél a perontető alá is behordja a havat,
Peronlakó az összes göncét fölveszi, sírósan várja a nyarat?
Inni sem tud, erre sincsen pénze, ivóvíz meg csak a vécében van.
Nem tud ő sokat, de a túléléshez irtózatos szerencséje van?

Én is csak egy peronlakó vagyok, sokszor nem is férek el a padon?
Nos, ilyenkor fúj vagy esik, nincsen más helyem, mint pad mellett a beton?
Az életútam soha nem volt hozzám kegyes, életem nem kellemes.
Életútam, hozzám nem volt kegyelmes? mindig én voltam: a névleges.

Vecsés, 2022. október 30. ? Kustra Ferenc József ? Íródott; önéletrajzi írásként.

...

(Bokorrímes)
A történelemről, kár bármi rosszat mondani,
A történelmet, kár bírálni és megcáfolni!
Magyar történelmünk is belekövesedett a múlt időkbe,
Magyar történelemből eljutottunk mi is, újabb időkbe…
*

(anaforás senrjon csokor)
Történelmi múltunkat
Véglegesnek kell elfogadni!
Siránkozás él.
*
Történelmi távlatok
Tán’ nem magyaráznak meg mindent.
Meditáció!
*
Történelmi részletek,
Időtávlatban… keverednek.
Mi illogikus?
*
Történelmi ügyeink,
Kevese oldódott meg… felénk.
Nagy a süllyesztő.
*
Történelmi mesékben,
Hazugság, tán’ igazság, vegyes…
Ó! Az igazság…
*
Történelmi léptékben,
Magunkat képviseljük… csak így!
Feledni tilos!
*

(Septolet)
Szálldogálni,
Fellegek felett szállni,
Történelmet átlátni…
Magunkból kilátni…

Régre: emlékezni.
Ma: maradót alkotni.
Újjászületni!
*

(Bokorrímes)
Szállnak a gondolatok, idegen, zsenge-álca szárnyakon,
Tudom, mindenki becstelenül átnéz a legbátrabbakon.
Rajtuk csak átlépnek, mint öreg kukás... kidobott tárgyakon.

(3 soros zárttükrös)
Rozsdamarta kardok… lógnak a szögön,
Szerencsére még nincs luk… a sírgödrön…
Rozsdamarta kardok… lógnak a szögön.

Vecsés, 2017. szeptember 6. – Kustra Ferenc József – Alloiostrofikus versformában íródott. (Azt jelenti, hogy a kész mű más-más szerkesztésű versszakokból áll!)

...