Szürke, sötét éjszakákon,
Mikor csak a Hold ragyog,
Én álmatlanul ülök ágyamban,
Gondolataimba mélyedve.

Van egy gondolat,
Melyt?l sosem szabadulok,
Mely olyan, mint egy véreb,
Mikor szagot fog.

Én sem tudok t?le szabadulni,
Mert ez a gondolat csak Te vagy.
Nem értem, miért pont Te,
Nem értem miért pont velem történik ez.

Valamit adtál,
Mely Szent,
Mely mindig velem marad.
Egy érzés, mely fogva tart.

Álmatlan éjszakáimban
Mindig csak Rád gondolok,
Szeretlek,
És mindig ?rizni foglak!

...

Fáradt tudatom peremén játszó,
És édes délibábként átmászó
Kis fekete tündéri boszorkány,
Ne hagyj kérlek szépen ily?árván!

Lelkem tükrében te vagy az emlék.
Emlék.. és bennem minden él még.
Az örök t?z nem alszik ki könnyel
Eltakarom mindig álomköddel...

Behunyt szemem nem nyitom még ki,
Maradj még tudatom peremén , itt
Nem számít h álom vagy valóság
Egy pillanatnyi kecses boldogság.

Ha mégis álmomból felébredek
És játékos tudatomnak hiszek,
Kizöldül a zord , rideg valóság..
Rájövök, emléked édes fogság...

...

Szeretni téged fájdalom, de tudom valóság lesz az álomból.
Szeretni téged örök és egyszer ez lesz az együtt élt öröm.
Szeretni téged ki oly messze vagy t?lem,
Térdre kényszerít, de maradok.
Szeretni téged-életet adó.
Szeretni téged olyan, mint evez? nélküli csónak,
Mely úszik a víz tetején, álmodik, és közben csak remél.
Élet vízén sodródunk, bizakodunk, egyszer felébredünk.
Szeretni téged szeretve t?led oázis a sivatagban.
Itatósa minden lénynek ki élni jött e földre.
Szeretni téged szemem tükörképe, ki a vágyat kielégíted.
Szeretni téged fájdalom, de tudom egy lépés és ölelsz.
Szeretni téged feltétel nélküli bizalom.
Tedd, mit tenned kell, élj, ahogy élned kell
Aztán egy boldog és teljes életben,
Szeretni téged tüzes földi élet lesz.
Melyben hegyr?l gurulva öledbe érkezem, melyben nincs félelem.
Szeretni téged olyan, mint nyári h?ségben a zivatar.
Mely simogat és lelkem mélyében,
Nyugvó pillangó mely sokszor, de sokszor visszaszáll.
Szeretni téged jóság Szeretni téged boldogság!

...

Happy?

Egyszer volt , hol nem volt
Erd? szélén sötét tó,
Közepén egy kis vár
Benne élt a békakirály.

Sej, nagy volt a bánat mikor
Békalány ottragadt a parton.
Átváltozott , lett belöle királylány
Ott maradt a parton árván .

Szép számmal jöttek a békahercegek,
Megcsókolják,átváltozik és újra kékek az egek.
De a békalány királylány maradt.
Így örökre a parton ragadt.

Arra járt a sz?ke herceg
Nyomban szerelembe is esett.
Megcsókolta a királylányt,
Így lett újra békalány.

Visszaugrott a tóba ,
De szíve megszakadt nyomban
Parton ragadt egészben
Örökre szenvedni fognak mindketten!

...

Mondd kedves, mit jelent néked a szerelem?
Mondd szeretsz te engem, vagy csak játszol velem?
Bár igaznak t?nik a kimondott gondolat,
Mégsem merem hinni a szerelmes szavakat.

Hiába látok vágytól ég? tekintetet,
Riadt szívem súgja állj, szeretni nem lehet.
Csalóka ábránd, színes délibáb vagy csupán,
Mely a szürke semmibe vész alkonyat után.

Jön majd a hajnal, a borvörös ébredés,
Nem marad más csak a jajszavú szenvedés.
A vágyad tova kerget, új utakra repít,
Rám hagyva majd a bánat gyászsötét napjait.

...

Nem tudhatom,mit hoz a holnap,
Már nem remélek,sorsom már nem változhat.
Nincs már er?m újra kezdeni,változtatni,
Elfogadom a sorsomat,muszály belenyugodni.

Lázadni? - semmi értelme nincs már annak!
Beletör?dni? - igen,hogy biztonságot kapjak!
Vágyak? - eltettem a szívem legmélyére megpihenni,
Álmok? - valóra nem válhatnak,el kell hinni!

Nem tudhatom,mit hoz a holnap,
Talán még remélhetek,sorsom talán megváltozhat?
Kell,hogy legyen er?m újra kezdeni,változtatni!
Nem fogadom el a sorsomat,muszály harcolni!

Szeretni? - egész életemben csak arra vágytam!
Élni? - szerelem nélkül?vágyak nélkül?álmok nélkül?
Boldogság? - nem tudom,mit jelent,de tudom,hogy én nem lehetek!
Magány? - egyedül ezt az egyet ismerem,hiába minden,
senki nem feledteti el velem!

Nem tudhatom,mit hoz a holnap,
Talán a reményt,hogy életben maradjak!
Ha már a boldogságot sosem fogom megismerni,
Az álmaimat nem engedem soha,senkinek elvenni!

...