Látlak:
Egyre fokozódik bennem a tünet.
Köztünk számtalan láthatatlan verzum.
Arcomról, feléd indul egy lendület
És eléd lép e milliónyi kapun.
Szemedbe nézek, ó annyiszor,
Mindenkit ismersz, s már ismerek.
Megértem: az szép a világból,
Mi nélküled, sohasem lehet.
Te vagy az én lelkemnek forrása,
S önmagadból adj innom még oly sokat,
Hogyha rám tör az élet bánata,
Fújhassak bel?lük buborékokat.

...

Csendes az éj, nyugszik a táj
felettem repked egy kismadár
kék az ég s a nap ragyog
végre nyár van s boldog vagyok.

Még kék az ég, a nap nem ragyog
levelek hullnak de vidám vagyok
lehetne kicsit melegebb,
nézd az es? is eleredt.

Szürke az ég, s a nap sincs fenn már,
fehér pelyhek hullnak alá,
hideg van s vacogok
boldog én már nem vagyok.

Olvad a hó, s az ég is tisztul
testemben a szikra is lángra gyúl
nem fázok én, nem vacogok,
igen ismét boldog vagyok.

...

Mi is az a szerelem?
Ezt kérdezem, s felelem:
Nem más mint egy érzelem,
Amiben kell legyen sok türelem.

Két fél között alakul ki
Szavakban nem lehet kifejezni.
Ezt egyszer meg kell élni,
S ha megvan, meg kell óvni

Fontos benne a tisztelet
Mert akkor a másik is szeret.
Félrelépni nem lehet,
Mert elszáll, s több nem lehet!

Kell bele kis képzelet
Egy csipetnyi szeretet még mehet.
Kész is van a szerelem
De én még csak keresem.

Tudom egy kis türelem
Talán némi küzdelem
Keresem és keresem
Talán egyszer meglelem.

...

Nyugszik a hajnal, pihen a táj
Nem tudok aludni mert valami fáj.
Téged kereslek, utánad vágyom
Mert nem hiányzott ennyire még SENKI a világon!!!

...

Túl nagy a távolság csak a képedet nézhetem,
A távolság elválaszt minket és ez rosszul esik Nekem.
Nem tudom meddig bírom még,
Látni Téged sosem elég!

Már megint sírok,
Pedig nem akarok.
Azt hiszem szerelmes vagyok?
Agyam pedig egyfolytában Rajtad kattog
Szemeimben szomorúság ragyog!

...

Szeretném, ha tudnád, mit jelentesz nekem,
Hogy nélküled, könnyes lesz a szemem.
Ha neved hallom, a tömegbe nézek,
S fáj a szívem, mert nem látlak téged.

Nincs rosszabb annál, ha nem láthatlak,
Hogy két karomba téged nem zárhatlak.
Nem ölelhetem át törékeny tested,
Nem vigyázhatom én szerelmes lelked.

Nem tehetek semmit, hogy itt legyél velem,
Átölelj lágyan, vagy megfogd a kezem.
Mit érek így, azt még nem tudom,
Szerelmedért, én a lelkemet adom.

...