Nyugodt a lelkem
Nem szomorú, nem zaklatott
Csak vár arra,
Hogy a túlvilági hajó
Átvigyen a túlsó partra.

Örök mozdulatlanságban
Belesüllyedve a sárba
A magamfajtákkal
Örök kárhozatban
Ezzel az örökké tartó gyásszal.

Ott, ahol még nem ismerik a neved
Ott, ahol nem ismernek fel,
Ha megmutatom a képed,
Mit útközben beejtek a tüzes folyóba,
Hogy ott leljen örök kárhozatra
Izzó vérembe zárva.

Hogy ott égjen,
Mert ott a helye
S, hogy hozzám egy kicsit közelebb legyen.

...

Köszönöm a vigaszt, amit szeretnél nyújtani Nekem,
De az Én holnapom mindig, minden nap, rosszabb lesz,
Igaz az életünket nem, csak magunk formáljuk,
Azok formálhatják, akiknek engedni hagyjuk!
Haladnék, de nem tudok, mert nincs az velem, akit szeretek!
Nem vagyok er?s, mint ahogy mutatom,
Egy gyenge lelk? n? vagyok, akit a vágyak éltetnek!
Ha nincsenek ezek, a lelkem a testemmel el van veszve!
Ne hagyj el, kérlek, ki az életet adja nekem,
Hisz Te vagy számomra a föld, a víz és a leveg?,
Ha nincs a lábam alatt a talaj elesem,
Ha nincs a víz mi éltessen, akkor elszáradok,
Ha nincs az éltet? leveg? megfulladok!
Te vagy nekem a lét, amit nem tudok nélkülözni!
Mert Nélküled nem létezem!

...

Szenvedéllyel csókolnád az arcom és az ajkam, két karoddal szorosan ölelnéd a vállam. Forró csókjaid érezném magamon, szemeidbe látom tüzes vágyakozásod. Örömet szerzel, boldogságot adsz. Megkapok mindent, mert a szerelmem vagy. Édes csókjaid felemelnek az égig, mindent amit adtál, visszaadom Neked majd a sírig.

...

Sétálva az erd?ben kéz a kézben, szerelmes szavak fogannak meg a szívünkben. Veled vagyok és veled érzem, csodás lesz a napom, szerelmes a szíved. Az arcomra teszed két kezed, vágy és szerelem hagyja el a lelkedet. Fülembe súgod azt a szót: SZERETLEK, ÉS én elolvadok mert mind ezt átélem. Átölellek, símogatlak és szerelmes csókjaim, ajkadra rakosgatom. Legyen örök emlék számunkra e hely, itt éreztük egymást igazán végtelen szerelemben.

...

Mondd a rabság szerelem? Szárnyakat adott mindig nekem. Szállok az angyalok kertjébe, ahol koszorút fonok bel?le Neked. Nincs id? és nem lesz tér, ha a szárnyam felveszem, mert a világ egyik végéb?l szállnak szerelemt?l túlf?tött vágyaim. Hozzád.

...

Bánat!

Bánat ül kis szívemen,
Mert elmentél kedvesem.
Csókjaidat ?rzöm s dédelgetem édesen,
Míg haza érsz, és tiszta szívb?l átölelsz,kedvesem!
Minden porcikám érted kiállt...
Mondd! Miért nem jössz már?
Hol vagy már?
Már hallom ahogy fordul a kulcs a zárban,
Szívem dobban, hisz már itt vagy a házban!
Ne menj el többet, kérlek
Maradj velem, egyedül félek...
Karod átölel, a szád megérint
S én a boldogságtól szállok fel a csillagos égig!
Csillagoknak mesélem, hogy boldog vagyok,
Ezért kérlek téged szeress nagyon!

...