Miért kell elmenned
Hogyha téged szeretlek
Miért legyek mással
Hogyha te vagy a vágyam
Miért éljek nélküled
Hogyha te vagy az életem
Miért, miért, miért
Sokszor kérdem én
De választ nem kapok
Mert t?led távol vagyok
Egyet kérdek kedvesem
Szeretsz engemet?
A válasz igen vagy nem
Én elfogadom döntésed
Bármi legyen a válasz én szeretni foglak
Mert te vagy szívem választottja!!!

...

Én csak téged tudlak szeretni
Szeretnék örökké veled lenni
Hiányzol már régóta
Azóta hogy utolsó szavad kimondtad
Mondtad hogy maradjak veled
De nekem el kellett mennem
Azóta is fáj a szívem
Hogy nem lehetek veled
A szavakat mit leírsz nekem
Oly szépek és kedvesek
Nyomot hagynak a szívemben
És én nem feledlek el
Egész nap rád gondolok
Éjszaka veled álmodok
Elveszíteni nem akarlak
Mert az életem csak te vagy
Lehet hogy most mást szeretsz
Lehet hogy most mással vagy
De tudom hogy a szívedben
Rám vágysz majd
Te vagy akit szeretek
Te vagy akihez ragaszkodom
Te vagy akivel úgy érzem mindent lehet
Te vagy ki mindig hiányozni fog
Együtt a sorsunk boldog, nem mostoha
Egy ami biztos: nem hagylak el soha
Amíg- e világon létezik szerelem
Addig csak téged szeretlek!!!

...

Hiányzol nekem
Mert te vagy az életem
Félek ha nem vagy velem


Nálad jobban senkit se szeretek
Ha veled vagyok
Minden bajom felejtem

Meghalok nélküled
Ha nem fogom a kezed
Ha mellém kerülsz mégis elveszítem az eszem.

...

Egy világtalan sétál a téli világban,
s nézi, mit nem láthat,
mert még hisz a csodákban.

De már lehullt az utolsó levél a fáról,
s ? már nem repes a kimondatlan szótól.
Már nem ordít némán dadogva,
már nem fordul a sötét sarokba.

Ö már nem hisz a szerelem tüzében,
mi sebet nem hagy, csak mélyen a lelkében.
Már nem fél a megkínzott halott,
de megbánta mégis, hogy t?zben, jeget vallott.

Egy világtalan sétál csak a halott világban,
s Látja, mit nem láthat,
mégsem hisz a csodákban.

...

A mosoly az arcomon,
Már rég megfagyott
A boldogság számlája
Nekem, túl drága volt.

Hisz van bolond ember,
Ki megbízik másban,
Ki azt hiszi, jól van így,
De szívében más van.

Néhány meg elhiszi,
Hogy elmúlik egyszer,
Majd kés?bb rájön,
Ett?l lesz ember.

De mért kell hogy él?,
Ezt így élje át?
Mért kell, hogy érezze,
Haldoklók fájdalmát?

Mert ha túl éli egyszer megtanulja,
Ki bolond, könnyen magára hozza.
A kegyetlen szerelem meg nem öli,
De már tudja, a b?ntudat végig, a sírig kínozza.

...

Földre zúg egy égi jel
s te nem tör?dve rajta
csak általlépsz felette
hangját meg se hallva

s elt?n?dni kés?bb
hisz láttad ? az élet
porban fekve hagytad
most mért tör?dne véled?

...