Kiemelt szerelmes vers kategóriák
Szerelmes vers keresése
Szerelmes versekben
Szerzők között
Ok




A Kolosy téren
Álltunk ott a megállóban
sárga rozsdás fény alatt,
akartam én valóban,
hogy a csókunk elmaradt
meginni a vállaidról
azt az őszi lanyha estet,
mit a kordválladra festett
a fel-le öltöztető, feslett
gondolat, és csak húzott-vont
magához a tested,
míg a szemed lestem,
azt a barna puha plédet,
istenemre mondom,
nem láttam még ilyen szépet,
ahogy rám néztél,
a pléddel ölelőn betakartál,
akkor azt hiszem, akartál
te is, nemcsak ott állni
a buszra várni,
hanem összefolyni, összezárni,
de menjünk csak vissza
a szemeidhez Drága, mert issza
őket ám az én szemem
olyan vágyó, olyan tiszta
mi belőlük sugárzik át a huncutságon,
hogy órákig csak nézném,
ahogy nézel velük
- ki nincs velünk, az ellenünk! -
ölelkezzünk gyerünk, gyerünk
itt a felgyúlt platán alatt
felgyűlt a sok gondolat,
meg zsebre dugott érzést
bújtató kérdés,
hogy hogyan is állunk
mi most voltaképpen, nahát!
beszélget a vállunk,
amíg a buszra várunk,
mert a szánk a szóra ráunt
úgy maradtak csonkán,
ahogy megcsókoltál
a sárga rozsdás fényben
a Kolosy téren.
...
Simon Izabella
A hiány.
Ha rád gondolok szívem gyors kalapálásba kezd,
Mi azt jelzi, hogy már hiányzol nagyon nekem.
Ha rád gondolok libabőrös leszek,
Mi azt jelzi,hogy nagyon kívánlak édes.
Testi vágyaimnak elmém parancsot ad,
Nyughass még egy kicsit míg Istvánod messze van!!!
Eztán elmém parancsa hatást csap érzéseimre,
Szívem kalapálása lassan lelassul,vágyam elcsitul,
Mert tudom ha itt leszel,minden hiányom és vágyam,kielégíted.
Meg adod nekem mit csak Te adhatsz nekem,
A kéjt a szenvedélyt a mámort és a bódító gyönyört!!!!
...
Nem tudom ki vagy.
Valójában, még nem tudom ki Vagy, de a léted felvillanyoz engem!!!!
Szívem a Tiéd csak ennyit tudok, mit tálcán nyújtok neked!!!!
Ölelésed hiányzik nekem, mint a hab a torta tetejére!!!
Légy Te az én napsugaram mi életem be aranyozza!!!
Vigyázz a szívemre hogy ne törjön össze darabokra!
Had melegítsem szívedet szívemmel, mi oly boldoggá tesz engem!!
Vész harang ne konduljon soha kettőnk közt meg!!
Hadd legyen béke napsugár az életünkbe!!!
Az élet rövid, használjuk ki amíg lehet!!!
...
Álomdal
Álmomban egy helyen jártam
Ablakodnál ott tanyáztam
Ott ért este és ott ért hajnal
Mindig-mindig azzal a dallal.

Az a dal mely kettőnk szívét
Összeköti míg tart a lét
Felcsendül és emlékezem
Mit jelentesz te most nekem.

Ugyanazt mint akkoriban
Jógázgattál a koliban
Bejutottam, meghallgattam
Hangerőt jól ráadtam

Hogy ott bent a teremben
Elmondhassam azt neked:
A szomszédban a fiú
Nagyon nagyon szeret.

Nem változott semmi, bár nehéz hinni
A fiú most is tud úgy szeretni.
Nem csak tud, de teszi is,
Megihleted, látod te is

Ennyi verset, ennyi szépet
Soha nem írt senki néked.

Bárhogy döntesz, bármit teszel
Verseivel boldog leszel.
Ha nem bízol, csak elolvasod,
Szebben indul majd a napod.

De ha bízol, adsz egy esélyt
Odabújik mindig melléd.
És a versét minden napra:
Közvetlenül neked mondja.

Neked mondja, megsimogat,
Megdicséri mosolyodat.
Ha morcosan térsz nyugovóra:
Gondja lesz majd szép álmodra.

Ha viszont már nem adsz esélyt
Szomorúan ír majd esszét.
De elküldi, és életedben
Vár majd egy vers minden reggel.

Egyetlen vers minden reggel,
A nap hogyha forrón felkel
Benézve az erkélyeden
Azt lássa hogy emlékezel.

Emlékezel a fiúra,
Ki életedet jól szétdúlta.
De emlékezel arra is:
Hogy jó is volt - ha néha is.

Én így őrzöm a történteket:
Rád gondolok és emlékezek.
És ahogyan az idő telik
Egy kis kötet majd megjelenik

És ha testem hagy majd cserben
Koporsómban benne legyen
E kis kötet, és fényképed
Hisz érted éltem - ha nem is érzed.
...
Szerelemeső
Eláll az eső, zárul az ég,
Nem marad semmi, csak egy lék.
A léken át még ragyog a fény:
A szemed a lék, s arcod az Ég.

Nem ázom már, megszáradok,
De a víz az égből: a legjobb dolog
Ha nincs több eső: nincs több élet
Míg élek, őrzöm majd emléked.

Nem hat meg a vers, elszáll mind
Kettőnk között rozoga a híd.
Rozoga, de le nem esik:
Tarja még a remény s hit.

De ha kell átúszom hozzád:
Újra és újra,
Hogy virágot ragasszak
Vastag ajtódra.

Minden virág mit ajtód hordoz,
Árulkodik, szívet foltoz.
Elárulja hogy szeretlek,
Arra kéri mindenedet:
Lágyítsd meg most a szívedet.

Eső után nagy a csend,
A suhogás is veled ment
Halkan súgom szép nevedet:
És azt az egy szót hogy "szeretlek".
...
Nélküled
Perceket mik veled teltek
Nem vehet el senki
Az éveket míg nélkülözlek
Nem pótolja senki
A nap, mi nélküled kel
Nem ragyog be senkit
Az éjjel, mi nélküled jön
Nem melegít senki
Virág mi nélküled virít
Nem üde mint régen:
De az illat mindig megmarad
A rózsát adó kézen...
...

 

 

Nincs adat!


Bejelentkezés
Felhasználónév
Jelszó