Sajnos nem egyszer? az életem, nem is volt soha!
De szívembe és lelkembe elhoztad a reményt és a hitet,
A reményt, hogy még lehetek boldog ezen a földön,
A hitet, hogy higgyek abban, hogy jó az élet!
A lelkemben megsz?nt létezni a remény,
A hitem elveszett úgy érzem örökre,
Hogy az élet jó lehet még egyszer!
Meglegyintett az élet keser? íze ismét,
Életemben újra és újra, ezt érzem,
Ez a keser?ség tönkre tesz Engem,
A Vágy az után, hogy nem érezhetlek,
A vágy, hogy nem az enyém lehetsz,
Ez a Vágy, az ami fölemészt Engem!
Lehetnek, orvosok kik keresik a gyógyírt,
De Én tudom, hogy a gyógyszerem nem a pirulákban van!
Lelkem szenvedése a testemet fölemészti,
És, úgy érzem, hogy lassan az elmémet is!
A hiányod pótolni nem tudom senkivel,
Így, lassan elsorvadok és az elmém is elhagy!

...

Szeretlek, olyan vagy, mind a csillagok az égen, te vagy az életem, szeretlek.

...

A hajnal benézett az ablakon, együtt talált bennünk az ágyon. Összefonódva simogattuk egymást, így szeretni egyszer?en csodássá vált. Tested minden melege rám szállt, borzongássá és gyönyörré alakult át. Boldogsághormon pezsgett testünkben, szeretet és szerelem költözött szívünkbe. Égek a vágytól, hogy érinthessem tested, felrepít az égbe minden nekem adott szavad, perced. Símogatva, ölelkezve, boldogan láttuk meg a reggeli, fényl? napsugarat.

...

Szép remények ne hagyjatok el! Szeretem azt a N?t akit kell. Álmomban a valóságban mindig velem van, ölelést, csókot, simogatást a karjaimban ad. Érzem a lelkemben szeret igazán, testem remeg mikor simogat puhán. Cirógat ölel, átadja vágyait, remeg t?le a szívem, s a lábaim. Tekintete szerelmesen sugárzik, minden rezdülését felém irányít. Boldog vagyok, boldogság tölt el. Szeret a N?, ahogy kell.

...

Ha felnézek a kék égre,kicsiny szívet látok felfestve. Eszembe jut szerelmes N?m, Ki távol van, de mégis itt a szemem el?tt. Ha felnézek a kék égre, kitáruló lelket látok felfestve. Szerelmes lelked ajtaja nyitva van, bekopogok és minden vágyam, érzésem otthagyom. Így szeretek egy N?t, így kell szeretnem: ? az igazi énnekem.

...

A szerelem ösvényén sétálunk TE meg ÉN. Kezünk, szívünk, lelkünk összeér. Az út rögös, kett?nk célja közös. Szerelmünk, boldogságunk a sírig örök. Miért is szeretlek? Miért?Felébresztetted vágyaim és ez nekem elég. Szeret? szívem Neked adom, TE vagy az a N?, akit meg kell kapnom. Élj velem, éld az életet! Kincset kaptunk a sorstól, most kérjük el. Álom, Valóság, Szerelem, Legyen kett?nké: édesem,kedvesem.

...