Nem tudhatod mit rejt a sorsod mosolyt hoz e- vagy könnyeket? Tanuld meg hát feledni a rosszat s ?rizd meg a boldog perceket.

...

Sötét van kinn,
csak a csillagok ragyognak.
Elmosott mindent az ?szi es?, elmúlt a nyár
már a pacsirták sem dalolnak.
Sötét van kinn,
csak a hold fénye világít
de nem múlt irántad a forró vágy, hozzon el téged
hozzám a fényes út, ne legyen semmi, ami megállít.
Sötét van kinn,
hideg és halk az éjszaka, csak a kandallóban pattogó
t?z zenél csendben.
Fahéjtól illatozó teám kortyolom, lesem az ingaórát,
sürgetném az id?t, hogy gyorsabban teljen.
Sötét van kinn,
arcod simogatja a kósza szél, egy végtelenségnek t?nik,
amíg hozzám hazaérsz.
Kísérje utadat angyalok mosolya
lépteid hazafelé legyen szapora.
Sötét van kinn,
kellemes érzés fog el, mert tudom hazajössz...
már nagyon várlak.
Fényesebb lesz az életünk, békésebb a lelkünk.
Boldog vagyok, hogy hazaértél és újra látlak.

...

Neked
Valamit mondanom kellene,
hogy pajzsom bús éneke
szemeid végtelen tengere
hallja
mit éjszaka álmodom

nem kell
hát nem mondom
mit éjszaka magányban álmodom
magányos szívemnek szelleme
szólít
míg holdudvarban táncot jár

ki végtelennek végére jár

éjére vár...

A lélek, ki rabod a gyönyörben
téved
mert hisz még az örömben
reménynek koronás koldusa
tartom kezem
és dacos büszke fejem

Csókodért, melyért lándzsát törnék
életedért életemmel vívnék
babérlevél, s mulandó glória
kincseim
mik nem voltak, s nem lesznek

temetetlen holtak tán szeretnek

és nem felednek...

Hallgasd e könnyt?l bús dallamot
máglyák tüzére írt szólamot
pattog a láng és égnek küldi
angyal
pogánytól szült énekem

Nem kíván senki örömöt énnekem
mert nincs ma, nincs tegnap
halott a jöv?
álmaim méhében ring a bölcs?
melyb?l
rám mosolyogsz, te születend?
gyermek
kinek nem lesz anyja

szerelmem hagyd vérbe fagyva...

Mert így lesz jó, írták a jósok
nem futnak egybe szomorú sorsok
de hunyd be szemeid és érezd
hogyan
verg?dik valahol egy szomorú szív
és hallgasd
a hold dala merre hív

kövesd

s ha találsz majd egy sírt
hol ember sem lélek nem jár
érted
érted halt meg, kis madár

Ne sirasd, mert mosolygott
szenvedett... szeretett... alkotott...

?rizd...

...

Egy csendes, nyugodt ?szi napon
Ha kinézek az ablakomon,
vágyakozó gondolataim
a szell?re ültetem
vigye el hozzád e kis üzenetem.
A napfény ragyogja be
szomorú napjaid.
Szerelmem tüze melengesse a vágyaid.
?szi szell? süvít végig a tájakon,
viszi az üzenetem hozzád
azt hogy Szeretlek és hiányzol nagyon!
Egy csendes,nyugodt ?szi éjszakán
a süvít? szell? kopogtat
szobám ablakán.
Üzenetet hozott és azt súgta csendesen,
zárd be az ablakot,nyitsd ki az ajtót
mosolygott kedvesen.
Öszi szell? süvít végig a tájakon
meghozta Szerelmem, akire
vártam és vágytam már oly nagyon!

...

Este, ha kinézek az ablakon,
A mosolygós telihold csak mosolyog.
Sugarai szétszóródnak a bolygónkon,
Hogy minden embernek jusson a sugaraiból.

Szólok hozzá, Te mosolygós telihold,
Sugaraddal célozd meg szívét
Annak a férfinak, ki elhagyott engemet,

Fényes sugarad melegítse fel szívét,
Táruljanak elé azok a szép id?k amit eltöltött velem
Szívében szép emlékek kísérjék,
Amik maradjanak meg benne örökké.

...

Kapcsold be a zenét, hallgasd,
Közben nagyítsd ki a képem,
Nézz mélyen a szemembe,
Megtalálod benne a csillogást,
Amit neked köszönhettem!
Ez a Te érdemed!


Nézd a mosolygós boldog arcomat,
Ez a boldog mosoly is a Te érdemed,
Te hoztad nekem a der?t és a mosolyt az életemben,
Amit szintén Neked köszönhettem!

Nézd ezt a testet, mi tele volt vággyal,
A vágy amit csak t?led vártam!
Nézz végig rajtam,
Ami egy n?ben meg kell, hogy legyen,
Azt megláthatod rajtam!

A szememb?l a fény mostanra már kihunyt,
Az arcomon a boldog mosoly már lefagyott,
Testem kilóról kilóra fogyatkozik,
Mert,hogy tudom, Te már az enyém nem lehetsz soha!!!

Fogadd el t?lem ezeket a képeket,
?rizz meg Így engem az emlékezetedben!!!
Te voltál a férfi kiért t?zbe mentem volna,
De tudom, hogy számomra Te elérhetetlen vagy!!!

...