Az a tekintet, ahogy nézel rám, meg?rjít,
Mégis a gy?lölet a szemeidb?l sikít.
Mosoly nem jön felém,
Mégis, mikor így nézel rám,
Engem elkap a vágy.
A vágy a csókra a vágy az ölelésre,
De megtorpanok és nem lépek el?re.
Fájdalom lüktet a szívemben, lelkemben
S inkább elfordítom a fejem.
De mindig vissza-visszalesek,
Hogy láthassam újra gyilkos tekinteted.

...

Nézel engem, de mégse engem látsz,
Mosolyogsz rám, de nem rám vágysz.
Beszélek hozzád, de inkább csókolnálak,
Minden percben veled lennék, karolnálak.

Szenvedek, mert nem csókolhatlak meg téged,
Titkolnom kell ezt a vágyat, és félek,
Félek, hogy egyszer rájössz mit érzek,
És ezért nem beszélsz majd velem.

Nem vagy szabad, és én sem vagyok,
Belemászni más életébe, nem akarok.
Tudom, ha megcsókollak te nem viszonzod,
Ezért inkább nem csinálok magamból bolondot.

Ha egyszer látod ezt a verset, és tudod rólad szól,
Hidd el nekem, nem kell más, csak egy csók.
Ha ezt megadod nekem, abban a pillanatban boldog leszek,
Elrakom azt a pillanatot, és örökre elfelejtelek.

...

Titokban imádlak mert nyíltan nem lehet
így kell bevallanom mennyire szeretlek
ha leszáll az alkony,csendes a táj

Hiába,hiába nem tudlak feledni már
csak téged tudlak igazán szeretni

Távol te t?led szomorú az élet
Szívem csak azt dobogja látni szeretnélek
lombos fák alatt egyedül bolyongok
akkor vagyok boldog ha rád gondolok

Sötét éjszakán csillag sincs az égen
Édes szívem te vagy minden reménységem
nem tudnám feledni arcod mosolyod
Én csak téged tudlak szeretni remélem jól tudod

...

Tudom hogy gyönyörü napra ébredek
körülöttem mosolygó,boldog emberek.
Én szeretetet egy kedves szót
nem kapok,
már a nap az égen sem nekem ragyog.
Hidd el én olyan egyedül vagyok.
Tudom hogy éjjel fényesek a csillagok
születik több ezer szerelem.
Kinek a csókját várjam?
Ki mosolyogna rám kedvesen?
Becézö szavakat nem hallhatok
szerelmet senkinek nem vallhatok.
Hidd el én olyan egyedül vagyok
s talán bele is halhatok.

...

Ülök egy padon,nézem a fákat
kecses koronájukkal bólogatnak
s jó reggelt kívánnak.
Gyenge f?szálakon a harmat huncutul mosolyog,
gyöngycseppjeiböl nekem láncot lop.
A mez?t is tarka virágok borítják,
büszke fejüket egymástól elfordítják
mert a tavasz szépségversenyt hirdetett,
még a mocsári gólyahír is benevezett!
A szomorú f?znek zenél a pacsirta
fütyörészik vígan,talán felvidítja.
Pillangók röpködve táncot járnak
pompázó színvilág ékíti a tájat.

...

Fekete fátyol borult az arcomra
elvették t?led az életet,
Bár mosolytalan boldogsággal gondolok rád
sírodra fájó szívvel könny pereg.


Emlékeid mélyen élnek bennem
fehér galamb vigye a lelked nyugovóra,
Te voltál a legdrágább e földön
Isten nyugosztaljon,béke poraidra.

...